Bjørg Vik:Segélykiáltás egy puha pamlagról

 Bjørg Vik kortárs (1935-2018) norvég írónő a novella kitűnő mestere. Ezt bizonyítja Segélykiáltás egy puha pamlagról című kötete is. Műveinek legfontosabb témái:a nők helyzete a modern társadalomban, az emberi kapcsolatok változásai,a második világháború utáni európai társadalomban tapasztalható egyenlőtlenségek,gyermekek és fiatalok helyzete a modern városi közösségekben. Nagyon sokoldalú,finoman pszichologizáló írások ezek. Ebben a rövid könyvajánlóban nagyon tömören összefoglalom az egyes novellák lényegét. 

A szekrény sötét mélyén. Karin átlagos norvég kislány,miután megtudja,hogy aznap is tőkehalmáj lesz ebédre,undorral a szájában és szívében lemegy a barátaihoz játszani. Csakhogy felbukkan a társaságban egy vele egykorú,csendes,zárkózott új fiú,aki valami különöset mutat,egy tárgyat,amely a szekrény mélyén lapul...

Segélykiáltás egy puha pamlagról. Matias és Grete fiatal pár,akik nemrég kezdték közös életüket. Nagy terveik vannak,élvezik a jelent,optimistán látják a jövőt. Egy estére meghívást kapnak Berle úrhoz,Matias főnökéhez. Az imponáló,gazdag nagypolgári környezet elbűvöli a fiatal párt. Hát még,amikor megtudják a meghívás okát:a főnök előlépteri Matiast. Ám Berle úr neje már kezdettől fogva kissé furcsán viselkedik...

Látogatás. Arnt harmincas éveiben járó tehetséges képzőművész. Elhatározza,hogy meglátogatja volt szerelmét,Hannát. Utoljára öt éve találkoztak. A nő jelenleg családanya,egy üzletember felesége. Valami miatt úgy érezzük,Hannának valami okból lelkiismeret-furdalása van Arnttal szemben. A mű végén,egy rövid párbeszédből,mindent megértünk.

Nászút. Férj és feleség,akik a hűvös északról egy mediterrán városba utaztak nászútra. Egyszerre csillogás és nyomor,turistaparadicsom és szegénységtől bűzlő utcák. A nő nagyon elutasító,úgy tűnik,mint aki az egész házasságot máris megbánta. Nagyon cinikusan beolvas újdonsült férjének,aki értetlenül áll a történtek előtt.

A little Bit of Madness. Az angol cím jelentése:egy kis őrültség. Vajon megértheti-e egymást egy tizennyolc éves alig múlt fiatalember és egy középkorú,férjezett nő?Van-e bármilyen jogosultsága,jövője egy ilyen kapcsolatnak?Az idillikus nyári környezetben sötét történet bontakozik ki.

Téma. Nos,ez a legnehezebben olvasható elbeszélés Vik kötetében,jómagam háromszor futottam neki. Tehát:Ada és Even egy pár,akik a munkahelyi büfében ismerkednek meg,hamar szerelem szövődik közöttük. Csakhogy felbukkan Hans és barátnője,akik szeretik a változatosságot,szórakozásban és a hálószobában egyaránt. Vik háromféle módon meséli el ugyanazt a történetet,témát. 

Emilie.Bjørg Vik ebben az elbeszélésben a tipikus norvég értelmiségi nő sorsát rajzolja meg. Emilie könyvtárban dolgozik,de különösképpen nem köti le a munkája. Szabadideje alig van,lévén két kislány édesanyja. Férje,Jon,ambíciózus tanárember. A két lány mellé mundenképp szeretne egy fiút. Emilie élete fokozatosan szürkül el,míg egyszercsak nagy elhatározás lép szívébe...

Falak. Véleményem szerint a kötet legmegdöbbentőbb,leginkább sokkoló írása. Idun pénztárosnőként dolgozik egy szupermarketben. Egy nap elkezdi érezni,hogy a folyamatosan kupacba kerülő áruk valahogy zavarják. És zavaró a lift is a házban,olyan,mint a fal,amely össze akar nyomódni. Kafkai látomás a modern világban kiszolgáltatott emberről.

Aranykapu. Három kislány-mindhárman  munkásosztálybeli családból származik-folyton együtt játszanak. Örök barátságot fogadnak.Soha el nem hagyják egymást. Csakhogy jönnek a kamaszévek,van,aki népszerű a fiúk körében,van,aki kevésbé. Van,akinek jobban megy a suli,van,akinek kevésbé. A lányok felnőnek,mindhármuk élete teljesen különbözően alakul.A felnőttkor viszontagságai közepette életben tartható-e egy gyermekkori barátság?-teszi fel a kérdést Vik. A kötet leginkább filmvászonra kívánkozó alkotása,ajánlom filmes szakemberek figyelmébe. 

Előadás utójátékkal. A történet az 1970-es évek Norvégiájában játszódik. Linda nőjogi aktivista,aki egy kisvárosban tart előadást,melynek végén a hallgatóság kérdezhet tőle. Utána pedig vacsora és beszélgetés várja őt. Szóba kerül a szocializmus,a feminizmus kérdése. Vik szerint a kegfontosabb kérdés az:a gazdaság és a társadalom emelkedése,középosztályosodása automatikusan javítja a nők helyzetét is? A Szerző szerint nem. Linda pedig áldozattá válik. 

Ajánljuk a Segélykiáltás egy puha pamlagról című könyvet a finoman pszichologizáló,ugyanakkor társadalmi vonatkozásokkal erősen átszőtt,kortárs irodalom szerelmeseinek. A mű ma már inkább csak jobb antikváriumokban érhető el.

Európa Kiadó,1980. Modern Könyvtár sorozat 412.kötet. Válogatta,fordította,az utószót írta:Sz.Egerszegi Erzsébet




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Simon Scarrow:Elsötétítés