Könyvekről mindenkinek

 A Marót bán című színművet 1838-ban mutatták be,zajos sikert és igen nagy vitát váltott ki a darab. A nagy érdeklődésnek köszönhetően könyv alakban is megjelent. Vörösmarty a műfajt "szomorújáték"-nak jelölte,ez nagyjából-egészében megfelel az arisztotelészi tragédia kategóriájának.Ha kortárs műről lenne szó,valószínűleg történelmi drámaként aposztrofálnánk a darabot. Ebben a méltatlanul rövid könyvajánlóban a cselekmény és a körülmények rövid vázlatát adhatjuk csupán. A fiktív cselekmény időpontja a 15.század,helyszín pedig Magyarország déli része,melyet már elfoglalt a török. Haszán török bég,aki rettentően gonosz és paranoid jellem, teljhatalmú ura a vidéknek. Ármánykodó természetű szolgája,Juszuf és a gyermekkorától török nevelésbe került Bod hadnagy mindenben engedelmeskednek akaratának. Bod szeretné megtudni,honnan származik,kik az ősei. Haszán bégnek-aki természetesen Bodban sem bízik-váratlan adut talál:Bod testvére,Marót bán,éppen Haszán fogságában van. Haszán úgy h...

Németh László: Széchenyi című drámája a magyar történelmi-lélektani drámaírás egyik csúcsa.Ráadásul 1946-ban mutatták be, s komoly aktuálpolitikai utalások találhatók benne, melyeket az egyre erősödő kommunista irodalompolitika észre is vett. Németh László színpadi művében két kérdésre keresi a választ: 1. Miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar? 2. Hogyan alakul igazság és hamisság viszonya egy felfordult társadalomban? Az első kérdésre Németh eléggé összetett választ ad. Szó sincs arról, hogy Széchenyi István gróf annyira kiborult volna, hogy nem látott maga előtt más kiutat. Inkább arról van szó, hogy úgy érzete, már nem tud hasznára lenni a nemzetnek, ráadásul bajba kever másokat is ( lásd a házkutatásokról szóló beszámolók a 2. felvonásban). Széchenyi utolsó szava öngyilkossága előtt a következő: " Húsvét!"- de ezt olyan reménytelenül mondja. a kereszténységben húsvét a feltámadás ideje, Széchenyi pedig úgy érzi, nincs remény, nincs feltámadás. Ezért a halálba menekül....