Könyvekről mindenkinek

 A Magyar Tudomány Napját, melynek fő rendezvénye egy konferencia, minden évben megrendezi. Kiváló konferenciaköteteket adnak ki az eseménről Szalma józsef szerkesztő a 2011.év tanácskozásának írott változatát szerkesztette kötetbe, kiválóan. Széles látókörű, a humán- a természet-, a jogtudomány széles spektrumából merít a könyv temtaikája. Ebben a könyvajánlóban a sok kitűnő referátumból kiválasztottunk néhányt, teljesen a szubjektív érdeklődésre hagyatkozva, reméljük, ezzel is tudjuk érzékeltetni a mű sokszínűségét és igen magas színvonalát.  Glatz Ferenc történész, akadémikus a magyar és az európai tudományosság előtt álló kihíváskat fogalmazta meg Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és az európai kulturális térben című tanulmányában. Hét olyan tényezőt sorolt fel, mely eddig sosem látott kihívás elé állítja a tudományos kutatókat és a kutatást fenntartókat:felmelegedés, édesvízhiány, élelemválság, demográfiai és világpiaci átrendeződés, informatikai forradalom, tudástársadalom

 Nagyon szép tudományos karriert futott be Vermes Géza professzor. Makón született, a második világháború után emigrált, Angliában kötött ki, és 39 évesen már Oxfordban volt a zsidó tudományok professzora. Nem kis teljesítmény... A zsidó Jézus című könyvében a profeszor Jézus és a korabeli zsidóság viszonyát vizsgálja. A Biblia szövegrészeit együtt elemzi a korabeli és későbbi rabbinikus irodalommal. Így keres választ a következő kérdésekre: - Jézus valóban gyógyított és ördögöket űzött? És ha igen, akkor hogyan tette ezt? Valamint: ő volt a korban az egyetlen ördögűző? - Jézust nevezeték-e saját korában Úrnak, vagy ez utólagos megnevezés?  - Jézus valóban próféta volt? És ha próféta volt, voltaképpen miről prófétált? - Miért gyűlölték a farizeusok Jézust? Mi volt az ellentét oka? Szerepet játszott-e az üdvtörténetben az, hogy a korabeli zsidó közvélemény lenézte a galileusokat? - A törvény valóban törvény volt, a szó mai értelmében, vagy inkább csak útmutatás? - Valóban van adatunk ar

Talán soha így nem hozott lázba embereket jogi dokumentum, mint ahogy tette azt az Európai Unió új adatvédelmi törvénycsomagja, ami a köztudatban csak GDPR néven híresült el. Jóri András és munkatársai ( Soós Andrea Klára, Bártfai Zsolt, Hári Anita) új könyvükben részltesen elemzik az új EU-s adatvédelmi törvényt, kiemelik az eddig és jivőben felmerülő problémákat, és a művelt átlagolvasó számára is érthetővé teszik a törvény egyes, sokszor nehezen magyarázható rendelkezéseit. Miben is áll ez a nehézség? Amint arra a könyv nem egy helyen rámutat, nem könnyű dolog indoeurópai kultúrában fogant jogi szöveget magyarra ültetni. Egyszerűen azért, mert más a jogi nyelv. Magyarul nehezen értelmezhető például a tevékenységében- tevékenységi körén belül fogalompár elemei közötti különbség. Vagy ( és ezzel is részletesen foglalkoznak a Szerzők): a GDPR elválasztja az adatkezelő és az adatfeldolgozót. Mostantól kezdve ez a kettő szinte teljesen eltér egymástól. Nem egyértelmű az sem, hogy mikor