Könyvekről mindenkinek

Aki szereti a klasszikus angol humort, Jeanette Winterson:Nem a narancs az egyetlen gyümölcs című regényében bőven talál kedvére valót. Nagyon okos és nagyon szeretetteljes regényt írt Winterson (az eredeti mű első kiadása 2001-ben látott napvilágot),mely egyszerre bírál és szeret,egyszerre használja a tradicionális és modern nyelvet,és mindeközben elősegíti a toleráns és elfogadó gondolkodás fejlődését. Az alábbi könyvajánlóban a regény cselekményéből mutatunk be részleteket. A cselekmény tartalmaz önéletrajzi elemeket,egészében véve azonban fiktív. Jeanette,a történet narrátora angol városkában élő kislány. Édesanyja fanatikus pünkösdista keresztény,a világ minden apró jelenségében,folyamatában az isten és a sátán közötti küzdelmet látja. Rendkívül szigorú erkölcsiségű,s ebben a szellemben neveli lányát is.Az anya fanatizmusa már a gyülekezet egyes tagjai szerint is túlzott és visszataszító. Hősünk apja nem igazán osztozik felesége fanatizmusában,inkább műhelyébe zárkózik,vagy meccse...

 Szabó László könyve a magyar történelem és néprajztudomány egyik nagyon fontos témakörét tárgyalja,a paraszti munkaszervezés kérdését. A kutató vizsgálódása zömmel az Alföldre és Északkelet-Magyarországra korlátozódik,rendkívül differenciáltan mutatja be a hasonlóságokat és különbségeket. Az alábbi könyvajánlóban kiemelem a kötet általam lényegesnek tartott pontjait,felhívva a szakemberek és az érdeklődő kutatók figyelmét a könyv fontosságára,relevanciájára. Az első részben Szerző röviden összefoglalja a magyar mezőgazdaság 18.századtól tartó fejlődési vonalait. Kiemeli,hogy a nagyar mezőgazdaságban nem siketült a kapitalizálódás(bár,mint későbbi szöveghelyeken láthatjuk,Szabó egyáltalán nem abszolutizálja a kapitalizmust,mint rendszert),hangsúlyozza,hogy egyes mezőgazdasági szakírók és reformerek ténykedése ellenére az agráriumban nem sikerült meghonosítani a nagyüzemi eljárásmódot,a termény-összetétel megnaradt a hagyományosnál:szemestermények,olykor kapásnövények,kevés kertgazd...

 Ágh István kölltészete olyan, mint a jó bor:minél tovább érik, annál jobb. Ezzel nem azt kívánom monfdani, hogy a fiatalkori versek éretlenek,de valahogy az egész életmű olyan lassan, biztosan született, mint egy óceánjáró. Hónapról hónapra jobb és jobb lett, egyszer aztán elérte azt, hogy költő kollégák, az olvasóközönség és az irodalomkritikusok a magyar költők egyik legjobbjaként tartsák számon.  Nekem ebben a költészetben az az újfajta elégikusság tetszik legjobban, mely szokatlan metaforákban, a legtöbb Olvasó számára addig idegen tematikában ölt testet. Ágh István jó olvasni. Nem lép fel váteszi igénnyel ( legalábbis nem olyan értelemben, mint Nagy László vagy Juhász Ferenc), mégis olyan ő, mint egy krónikás, aki a napihírek mögött meglátja a lényeget. Azt a lényeget, amely mindig szomorú kissé. Ettől lesz nagyszerű.  A Nyári vásár című vers a huszadik század közepének egyik nagy történelmi-társadalmi traumáját, az elüzletesedést, a fogyasztói társadalom terjedését...

Rift Valley: különös földrajzi képződmény, mely kettévágta Afrikát. Ami ettől délre és nyugatra található, az valami más, mint amit mi, európaiak ismerünk. Gianni Giansanti és Paolo Novareslo könyve ezt a másságot, ezt a végeérhetetlen Afrikát mutatja be nekünk, nagyon jól megírt szövegekkel, sokszor a témához csak közvetve kapcsolódó képekkel. Milyen is ez az Afrika? válaszként csak néhány címszó: törzsi, természetben élő, okkult, erőszakos, szóbeli, tradicionális. Ez az az Afrika, amiért 19.századi kalandorok eladták európai házukat, hogy egész életükön át a Fekete Kontinensen éljenek, aranybányákat és földbirtokokat vásároljanak. Nos, a Giansanti-Novareslo szerzőpáros könyvében arra mutat rá, hogy ez az Afrika eltűnőben van. Szegénység, iszlám, reménytelenség, ál-modernség, és minden korábbinál felerősödő, olykor a kereszténységet a hagyományos törzsi hitvilággal mesterségesen egyesítő okkultizmus. Nem jó. S ha megnézzük a megjelenés évét ( 2004.), akkor megértjük, miért igyeksz...