Könyvekről mindenkinek

 A vihar című dráma ( a műfaji besorolásról lentebb még szó lesz) William Shakespeare kései korszakában keletkezett, jelenlegi ismereteink szerint- a Shakespeare-filológia időnként kénytelen kevés adattal is beérni- 1611-ben mutatták be a darabot,de nem a Globe színházban, hanem a domonkos-rendi szerzetesek remek akusztikájú termében, mégpedig igen előkelő, udvari közönségnek. E rövid könyvajánlóban nem tudok itérni a darab minden részletére. Mivel számtalan olyan könyv jelent meg a magyar könyvpiacon, mely tartalmazza a Shakespeare-drámák cselekményét, ezúttal nem spoilert közölnék a műről, inkább egy-két észrevételemet osztanám meg a Kedves Látogatókkal.  1. Irodalomtörténeit közhely azt állítani, hogy a könyveitől megszabadulni kívánó Prospero maga az idősödő Shakespeare lenne. Ez nem igaz. Prospero azért égeti el könyveit, mert isten háta mögötti, elhagyott szigetéről visszatér a világba, mégpedig hatalmi pozícióba, a kor egyik legdinamkusabb, legpörgősebb városába. Prospero nem vi

 A Tótékat annyian magyarázták már félre,hogy néhány alapvetést muszáj tenni ezzel a nagyszerű Örkény-darabbal kapcsolatosan.  A legfontosabb talán az,hogy a Tóték nem egyéni,nem személyes dráma. Örkény István tragikomédiája történelmi példázat,a magyar nép múltja és jelene egy groteszk történetben elbeszélve. Más írók patetikus hangvételű sorstragédiákat alkottak,addig Örkény görbe tükröt tart történelmünk elé,amelyben,hogy,hogy nem,de felismerhetjük önmagunkat. Második világháború?Lehetne az első is,de lehetne a Rákosi-korszak is. Utóbbi esetben az őrnagy lenne Rákosi Mátyás alteregója. Üldözési mániája van,nem bírja,ha áznéznek a válla felett. Kis termetű.Paranoiásan félti egészséget. Nagy munkabírású,élvezi a gépies,sehová sem vezető,nagyüzemies munkát,s másoktól is elvárja,hogy élvezzék azt.Mindemellett kitűnő manipulátor:azt állítja,Tóték hívták meg őt.  Kihasználja vendéglátóit,akárcsak a kommunista diktátor a saját népét. Feltétlen azonosulást kíván saját értékeivel,még azt sem