Könyvekről mindenkinek

Dr. Völgyesi Ferencné: Újra itthon című könyve igazi antikvár ritkaság, aki hozzá akar jutni, az vagy vár, vagy valamelyik nagyobb egyetem könyvtárába beül, és elolvassa (pl. oszk.hu ). Völgyesi Ferencné a két világháború közötti időszak legnevesebb pszichiáterének volt a felesége, de nem elégedett meg a professzorfeleség-szereppel, maga is igen komoly értelmiségi munkát fejtett ki. Például ( 17 államot látogatott meg Amerikában és Európában) ellátogatott aaz 1939-40 ben, New Yorkban rendezett világkiállításra, és megírta ott szerzett benyomásait. Azért szeretem ezt a könyvet, mert Szerzője nem úgy testi fel a kérdést, hogy mi tetszett és mi nem. Szerző- mai kifejezéssel élve- a trendeket keresi. Feltűnik neki, hogy forradalom várható a közlekedésben, a kommunikációban, az öltözködésben. Nincs oda Amerikáért, nem bűvöli el és nem taszítja a sok csoda: egyszerűen azon gondolkodik, mi következik mindebből hazánk számára. Ha akkor, a világkiállítás idején, az európai politikai elit in

Amikor híres zenészek írják az önéletüket, mindig felmerül a kérdés: ez most lemezpromó vagy valódi önéletírás? Bruce Springsteen esetében nem kérdés: irodalmi szintű, történetileg nagyon pontos, egyszerre vertikális és horizontális bemutatási módszerrel élő komoly, önéletírásról van szó. Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, vagy mint maga a zene. Amerikában születtem- van ebben valami végzetszerű, mert aki az 1950-es években Amerikában született és élt, abban ott van valami abból a régi, bájos ipari-kertvárosi, a jóléti világba belemerülő Amerikából, ami ma már nincs. Akkor sem volt, csak minden megszépül. Springsteen nem szépít, nem nosztalgiázik, de nem is lázad. elmondja, hogy szülővárosa bunkó hely volt. Leírja azokat a kis helyi vagányokat, akikkel pályája kezdetén dolga volt. Leírja a nagyszüleit, akik elváltak, majd hatvan év után újraházasodtak. Szól a történelemről, az egyre erősödő faji ellentétekről. Magát sem szépíti: elkényeztetett kölyök volt, nagyi egy szem un

Gáli József egyike a magyar irodalom tragikus alakjainak. Túlélte Auschwitzot, háttérbe szorult a Rákosi-rendszerben, aztán a Nagy Imre- kurzus idején előkerült, bemutatták Szabadsághegy című Rákosi-ellenes drámáját- aztán, mikor Sztálin legjobb tanítványa visszatért, neki ismét buknia kellett. Ötvenhat után pedig csak műfordítóként tevékenykedhetett- természetesen azt is professzionális színvonalon művelte. A püspök madarai című könyvben olvashatjuk Gáli József: Elmondom az életedet állatokban című kisregényét, mely laza szerkezetével már előlegezi a nyolcvanas évek magyar irodalmi trendjét. Olvashatjuk a gyűjteményes kötetben az ominózus Szabadsághegy című színdarabot, nagyon érdekes benne- túl a történelmi politikai tanulságokon- az anya-gyermek viszony. A magyar irodalomban egyedülálló a Címszavak egy önéletrajzi lexikonból című, műfajilag besorolhatatlan alkotás, mindössze tizenöt oldal. Érdemes lett volna tovább folytatni ,regényt írni belőle- mert efféle regény a magyar iroda

Stephen King legújabb hipervastag rémregénye, az AZ, a könyvpiac aktuális trendjeit felismerve,  a fiatal korosztály felé nyit. Ezúttal nem egyetlen nyomozó a hős, hanem egy hét főből álló kis társaság. A helyzet az, hogy Stephen King sem jobb, sem rosszabb nem lett az elmúlt évtizedekben. Művei gyakran kacérkodnak az okkultimzussal. Stílusa sokszor észrevehetetlen: mindig az akció, mindig a cselekvés, mindig az izgalom. A mondat csak arra jó, hogy a végtelen mennyiségű cselekvést részekre ossza fel. Ettől olyan unalmas az egész. Nem ajánlom senkinek ezt a könyvet. AZ a javaslatom, inkább válasszanak valami értelmes olvasnivalót. Valami nemeset. Bibliát, mondjuk. ( Európa, 2017.)

Manapság a biológia, az orvostudomány és általában az élettudományok művelése, tanulása már elképzelhetetlen az evolúciós elmélet alapjainak ismerete nélkül. Varga János:Evolúciótan című könyve azokhoz szól, akik hivatásszerűen művelik/művelnék az élettudományok egyikét-másikát. Orvosok, biológusok, biológiatanárok forgathatják örömmel ezt a könyvet, mely hihetetlenül széles szakmai spektrumon mozog, anélkül, hogy igényelné magának az interdiszciplinaritás kétes dicsőségét. Mára azonban az evolúciótan tekintetében is polarizálódott a magyar értelmiség: vannak a végletes evolúciópártiak, és vannak az evolúcióellenesek. Varga János a keresztény szellemiségű embereket is megszólítja, teljes mértékben toleráns a vallásossággal szemben, sőt, több helyen is idézi  Chardin francia tudóst, aki munkásságnak jelentős részét arra fordította, hogy szinkronba hozza a Teremtés és a darwini evolúció elméletét- hozzáteszem, nem túl sok sikerrel... Ami magát az evolúcióelméletet illeti, Varga Jáno