Könyvekről mindenkinek

 Kornel Filipowicz (1913-1990) lengyel író Nietscke úr kertje című kisregényét nem azért ajánlom a Kedves Látogató figyelmébe, mert világirodalmi jelentőségű. Inkább azért érdemes felkutatni ezt a könyvet az antikváriumokban, mert egy jelenségről szól, egy tipikusan közép-európai történelmi jelenségről:az egymást követő történelmi rendszereken való áthidalásról, a mindig- alkalmazkodásról, az igazságtétel elmaradásáról. Az alábbi spoilerből talán kiderül, miről is beszélek itt.  Rudolf Nietschke úr ( a név szándékosan hsaonlít a 19.század világhírű filozófusának nevére, ennek is lesz szerepe a történetben) egy németországi kisváros szélén él, magányosan. Csak néha jön el hozzá lánya, Heddy,aki gyönyörű kisunokával ajándékozta meg Nietschke urat. A mindennapi magányban egyetlen vigasz a kertészkedés, amit Nietshke úr könyvekből sajátított el. Egy májusi reggelen hősünk észreveszi, hogy nemrégiben elültetett babja kikelt. Ez örömmel tölti el, és az is, hogy a szilvafa egyik rügye hatalma

 Nagyon-nagyon felelősségteljes írói feladatot kapott Sophie Hannah:tovább írni Agatha Christie-nek, a Krimi Királynőjének gyik legzseniálisabb karakterét. Poirot történetei tehát tovább folytatódnak- sophie Hannah ugyanis nagyon jól megoldotta a feladatot. A háromnegyed rejtélye című könyvet akár maga Agatha Chritie is írhatta volna. Ebben a könyvajánlóban, szokásunk szerint, egy rövid spoilert közlünk, de arra kérek minden krimirajongót, ne hagyja ki ezt a könyvet, remekül sikerült. Ajánlom minden krimi-, és Agatha Christie-rajongónak!  Hercule Poirot rettenetesen fel van háborodva. Valaki ugyanis hamis leveleket küldözget a nevében. Négyen kaptak ilyen levelet: Sylvia Rule, John Mccrodden,Annabell Treadway, Hugo Dockerill. mindegyik levélben ugyanaz az üzenet áll, elképesztően rossz helyesírással: megvádolják a címzettet, hogy megölte Barnabas Pandyt. A négy címzett közül eleinte csak az igen-igen furcsa természetű, moondhatni: kissé depressziós, és nagy kutyarajongó Annabell hiszi

A mese gyógyít. Aki még nem tapasztalta ezt, még nem volt igazán beteg. Boldizsár Ildikó. Meseterápia című könyve persze nem fogalmaz ennyire radikálisan, nem is teheti, ám minden Olvasó volt már beteg. Emlékszik rá, mitől gyógyult meg? Emlékszik rá,hogy a kéthetes táppénz idején mikor volt az a bizonyos áttörés, a sok gyógyszer meg ágybanfekvés után? Hát akkor, amikor valami " pozitív történet" bontakozott ki a szeme előtt. Mondjuk, egy rokonával történt valami igazán jó. Vagy megnézett a tévében egy jó filmet. A lélek feltöltődött, ezáltal a test is feltöltődött, átvette a történet erejét, a sejtek pedig elkezdtek gyógyulni. Boldizsár Ildikó könyve nagyon alapos és nagyon okos. Szól a mesék szerkezetéről, fajtáiról, mese és mítosz kapcsolatáról, motívumokról, arról, hogy valóban India tekinthető-e a mesék őshazájának, szimbólumokról- végigvezeti az Olvasót a mesék teljes világán, ezen a hatalmas anyagon. Rádöbbenünk:nagyon keveset tudunk a mesékről, sokan még azzal sem vo