Könyvekről mindenkinek

Az ember ősidők óta félelemmel vegyes kíváncsisággal gondol  a földfelszín alatti világra. Szinte minden mitológiában a föld mélye a halál, az elmúlás szimbóluma, a lélek vándorútjának kezdete. Az ember azt adta a földnek, amit el akart temetni, akire szeretettel akart emlékezni. Robert Macfarlane könyve, a Lennvilág, ebbe a titokzatos világba vezet el bennünket. Megismerhetjük a természet és az ember tevékenységeinek föld alatti nyomait.  A brit szerző könyve ismeretterjesztő könyv, de igen sajátos elemekkel: minden egyes fejezetben a puszta információhoz, a közérthetően megfogalmazott tudományos ismeretekhez valami személyes élmény, vélemény kapcsolódik. Ez lehet egy barlangtúra a maga félelmetességével, beszélgetés egy, a szakma által különcnek tartott tudóssal. Ezáltal a szubjektivitás által a Lennvilág majdhogynem szépirodalmi stílusú ismeretterjesztő könyvvé válik. Ebben a rövid könyvajánlóban felvillantok egy-egy elemet ebből a kitűnő, mindenki számára ajánlott remekműb...

 Hogy a sok nagyszerű magyar festő közül miért pont Hajós Hollanda Éva könyv-formátumú és színvonalú kiállítási katalógusát ajánlom mindenki figyelmébe? Az ok teljesen szubjektív:Hajós Hollanda Éva szerettette meg velem a tájképfestészetet.  Korábban úgy véltem, hogy tájképeket csak a felvállaltan6 eltitkoltan impresszionisták festenek, hogy  - legyen mit eladni, mert a tájkép mindig menő - a benyomásaikat rögzítsék, technikájukat tökéletesítsék, egyfajta ujjgyakorlat ez a " komolyabb", emberábrázolásos képekhez. Ma már belátom: rosszul gondoltam. Hajós Hollanda Éva megmutatta nekem, hogy a tájkép illetve a tájképfestészet is lehet ugyanolyan rangos, ugyanolyan élettel teli, és ugyanolyan virtuóz.  Itt van példának okáért a Vihar című kép. Lenn, a földön csak homályba vesző, merengő, barna színű fák állnak, alig lehet megkülönböztetni őket egymástól. Az igazi dolgok vihar idején fenn az égben történnek, abban a pirosas-fehéres, absztrakt formátlansággal teli közegben...

Toby Hemenway könyvének alcíme:Megújító tervezés kis- és nagyvárosokban  Először a címet magyarázzuk meg, mivel hazánkban talán nem mindenki van tisztában a permakultúra jelentésével! Amint azt a könyv 14. oldalán olvashatjuk, a szó a permanent ( folyamatos) és az agriculture (mezőgazdaság) angol szavak összevonásából keletkezett. A szó ausztrál eredetű, Bill Mollison, a Tasmaniában felnőtt ökológus kutató használta először 1959-ben. Eleinte pusztán a megújuló,környezeti erőforrásokat védő, a tájidegen, drasztikus emberi beavatkozást mellőző mezőgazdaságot értették alatta, mára a szó jelentése kiszélesedett. Hemenway úgy definiálja a szót: " természetes rendszerekre alapozott döntéshozó eszközkészlet, mellyel megújuló megoldásokat lehet létrehozni bármilyen tervezési kihívásra". Kissé általánosan hangzik a definíció, de egyetlen pillanatra se féljünk: a könyv bőven megtölti ezt konkrét tartalommal.  A 15.oldalon például látjuk David Holmgren " permakultúrás virágának...

 Az a gyakorlat,amelyben az emberiség eddig élt,nem folytatható tovább. Tudják ezt a szakemberek és a politikusok is. Éppen ezért már az 1970-es évek óta próbálkoznak valamiféle politikai megoldást találni a természeti-ökológiai környezet helyreállítására,vagy legalább a pusztítás mérséklésére. Boda Zsolt:Globális ökopolitika című könyve tudományosan,elfogulatlan módon foglalja össze azokat a törekvéseket,melyek politikusok,nemzetközi szervezetek és nem utolsósorban maga a társadalom fejt ki az ökológiai környezet megóvására.  Megtudhatjuk,valóban megéri-e egy vállalat számára "zöld vállalattá"válni. Képet kapunk arról,milyen szervezeti és irányításbeli változtatásokat ír elő az ISO 14001 környezeti irányítási rendszer. Megismerkedünk az "etikai befektetés" illetve az "ökológiai lábnyom"fogalmával. Feltesszük Boda Zsolttal a kérdést:a globalizáció valóban elősegíti a zöld piac terjedését,vagy éppenhogy ellene hat. Körüljárjuk a fenntartható fejlődés kifeje...