Könyvekről mindenkinek

 A Kádár-korszak ( 1957-1989) Magyarország történelmében a motorizáció idszaka is volt. Egyre több és több családnak, magánszemélynek lett autója, motorja, nőtt a buszjáratok és a közlekedő vonatok száma. A növekvő forgalom pedig növelte a balesetek számát is. A könyvkiadás is reagált erre a jelenségre, s 1977-ben, Moldován Tamás szerkesztésében, megjelentette a Gyilkosság vagy baleset című könyvet, Magyarország első közelekedési baleseteket feldolgozó riportkönyvét. Nagyon tragikus történeteke sorakoznak itt egymás után, spoiler helyett kiválogattunk néhány különlegesebbet.  Az elmaradt randevú című történet főhőse egy, a társadalomba nehezen beilleszkedő fiatalember, aki randizni készül. Csakhogy a lány nem jön el a megbeszélt időpontra, utólag a rendőröknek elmondja, valami nem tetszett neki a srácban...Az amúgy villanyszerelőként dolgozó fiatalember rendkívül csalóddott, így hát betér a kocsmába. Miután jó nagy teret engedett csalódottságának, Sátoraljaújhely kellős közepén ellop e

Lengyel krimi a huszadik századból- talán elgondolkodik az ember, hogy miért kellett Magyarországon ilyen könyvet kiadni, de az a helyzet, hogy a könyv bizony jó. Barbara Krzyszton: Karolina, ne zavarj! című bűnügyi regénye semmivel sem alábbvaló angolszász kortársainál. A történet főszereplője egy Ewa nevű fiatal hölgy, aki a krakkói Képzőművészeti Egyetemen tanul. Janota professzort keresi égre-földre, mert kérni szeretne tőle egy aláírást az indexébe, hogy lezárhassa a félévét. Ám Janota professzort napok óta senki nem látta. A titkárságon azt javasolják, próbálja meg a prof lakásán. Ewa legnagyobb megdöbbenésére Janota otthon tartózkodik, és (mintha) kissé másnapos lenne. éppen egy képen dolgozik, ezért nem jár be a munkahelyére... De korrektül viselkedik. Megadja Ewának az aláírást, s a lány már boldogan távozna is, amikor betoppan Artur, az évfolyam renitense, és minősíthetetlen hangon veszekszik a professzorral. Ewa ugyanazt gondolja Arturról, mint addig is: hogy beképzelt

Ed McBain a modern krimi mestere. Holtomiglan-holtodiglan c. könyve- mint az a címből kiderül- egy esküvő körül forog. Egy rendőr feleségül vesz egy modellt. Az esküvőn minden rendben van, jó a társaság, kellemes a hangulat, beszédeket mondanak. Az ifjú pár aztán szállodába vonul. Bert, a férj, bemegy zuhanyozni, mire kijön, felesége, Augusta, eltűnik. A rendőr azt hiszi, a haverok szórakoznak vele, ám amikor kloroform szagát érzi, és megtalálja Augusta egyik cipőjét, rájön, hogy nagy a baj. Szerencsére érkezik Carella nyomozó, és csapatával-. kiegészülve egy meglehetősen unszimpatikus, elképesztően kövér, antiszemita ám zseniális detektívvel- megoldják az ügyet. A megoldás valahogy nem elképesztő. A cselekmény valahogy nem eredeti. Valahogy az egész könyv nem " McBain"-es. Mégis azt javaslom, olvassák el, vonaton, orvosi rendelő várótermében. Kiváló idő-áthidalás. De nem több.  Magvető, Albatrosz sorozat, 1978.  Ja, és ha megunták a könyveket, nézzék meg ezt a

Kazuo Ishiguro könyvei lektűrök. Akkor is szembe kell néznük ezzel a ténnyel, ha az író 2017-ben elnyerte ( nála jóval esélyesebb jelölteket megelőzve) az irodalmi Nobel-díjat. Másfelől Kazuo Ishiguro nagyon-nagyon jó lektűríró, talán meg lehet kockáztatni azt az állítást, hogy új műfajt teremtett a lektűrön belül mégpedig a posztmodern lektűrt. A posztmodern lektűr átveszi a 20.század második felének íróitól a tér-és időbeli nemlineáris vonalvezetést, szabadon bánik a cselekménnyel, igyekszik minden sablont elkerülni- ezáltal maga is sok esetben válik sablonossá. De a Napok romjai című könyv ( a japán Szerző nem ezért kapta a Nobelt) valóban levet magáról mindenféle egyenruhát. Főhőse egy komornyik, aki éppen gazdát cserél, és próbál visszaálmodni egy békésebb, úribb világot, amikor is komornyikok még úriembernek számítottak, nem volt háború, legfeljebb az előszelét érezték, és mindenki olyan úri társaságbeli módon viselkedett, hogy éppenhpgy súrolja a sznobizmus határvonalát, de nem