Könyvekről mindenkinek

 Élt ebben a világban,ebben a földi világban egy jezsuita atya,bizonyos Anthony de Mello.Az emberek kedvelték őt,mert bölcs volt és megértette problémáikat. Halála után bölcsességeit egy tanítványa összegyűjtötte,és könyvben kiadta. Magyarországon a könyv Szárnyalás címmel jelent meg,és nagy sikert aratott az Olvasók körében. Mi az,amit mi,21.századi emberek tanulhatunk Anthony de Mello atyától? 1. Derűt,humort,vidámságot. Merthogy a hit nem egy örömtelen,szomorúságra termett valami. A hit nem a bűntudat mesterséges tenyésztése. A hit Isten munkájának tisztelete,kommunikáció az Úrral,önmagunk megismerése,és szembenézés önmagunkkal. A hit szerénység,megbocsátás. A hit szeretet.Sokan mondják,hogy a vallásban nincs humor.Dehogynincs.  2. Más vallások tisztelete. A Szárnyalásban olvasható történetek nagy része a zsidó,a keresztény,a buddhista és az iszlám vallás hagyományaiból táplálkozik. Találkozunk itt bölcs szúfikkal,tanácsot kérő rabbikkal,hitehagyott keresztény pappal és mélyen hívő

 Iszaak Babelnek a világirodalomban egyedülálló könyve voltaképpen két hosszabb,egymásba kapcsolódó elbeszélésfüzér. Az író szándéka az volt,hogy egyfajta tablót fessen nekünk a 19.század végének-20.század elejének oroszországi zsidóságáról. Helyszínül pedig azt a kikötővárost,Odesszát választotta,amely a kor Kelet-Európájának egyik legnyitottabb,legkozmopolitább városa. Babel történeteiben találkozunk zsidókkal,oroszokkal,ukránokkal,lengyelekkel,tatárokkal,és még számtalan más nemzet fiaival és lányaival.  A történetek nyelvi megformálása sok helyütt az Ószövetséget idézi. Ám tartalmában legfeljebb Izrael népének bálványimádó,s épp ezért hanyatló korszakai juthatnak eszünkbe. Rengeteg italozás,kártyázás,szétvert családok,gengszterizmus,és betegség betegség hátán-ilyennek rajzolja Babel Odessza népét. Babel ábrázolásában Odessza az új Babilon. És mégis:ezekből a történetekből,ha alaposan olvassuk,felénk árad valami rejtett humánum,alvó emberség. Hiába zárják be a kocsmában fizetni nem

 Nagyon szép tudományos karriert futott be Vermes Géza professzor. Makón született, a második világháború után emigrált, Angliában kötött ki, és 39 évesen már Oxfordban volt a zsidó tudományok professzora. Nem kis teljesítmény... A zsidó Jézus című könyvében a profeszor Jézus és a korabeli zsidóság viszonyát vizsgálja. A Biblia szövegrészeit együtt elemzi a korabeli és későbbi rabbinikus irodalommal. Így keres választ a következő kérdésekre: - Jézus valóban gyógyított és ördögöket űzött? És ha igen, akkor hogyan tette ezt? Valamint: ő volt a korban az egyetlen ördögűző? - Jézust nevezeték-e saját korában Úrnak, vagy ez utólagos megnevezés?  - Jézus valóban próféta volt? És ha próféta volt, voltaképpen miről prófétált? - Miért gyűlölték a farizeusok Jézust? Mi volt az ellentét oka? Szerepet játszott-e az üdvtörténetben az, hogy a korabeli zsidó közvélemény lenézte a galileusokat? - A törvény valóban törvény volt, a szó mai értelmében, vagy inkább csak útmutatás? - Valóban van adatunk ar

A nagyon korán, fiatalon elhunyt zsidó származású orosz író Vendégség című, magyarul 1961-ben megjelent könyve két hosszabb elbeszélést tartalmaz. A címadó, a Vendégség, az elmaradott falu, és a szocialista város konfliktusát jeleníti meg. Ivan Jerlolejev egy kis faluban született, édesanyja korán meghalt, mostohája elzavarta a háztól. A kamasz a frissen épülő szocialista iparváros, Magnyitogorszk építkezésén talál munkát. Fokozatosan beilleszkedik a közösségbe, ez lesz második családja. Ahogy felnő, araszol előre a kohász-ranglétrán, már négyszobás háza lesz. Egyszer csak ír neki az apja, hogy meglátogatná. Huszonhárom év után. Az öreg elmegy a városba, csodálkozik a nagy luxuson. Szeretettel fogadják, amúgy oroszosan, még a levegőbe is dobálják. Aztán hazamegy. Egy hét múlva Ivant a bíróságra hívják...Az elbeszélés eléggé propagandaízű, viszont a cselekmény végső fordulata elképesztő. A másik mű, a Napvilágnál, olyan tragédiáról szól, mely a huszadik században sok országban megeset

Fráter Erzsébet nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy részletesen bemutatja az Ószövetség és az Újszövetség lapjain szereplő több száz növényt. A Biblia növényei nagyon okos és szép könyv, itt most csak néhány erényét emelném ki: - Bár alapvetően természettudományos munkáról van szó, mégis biblikus: Isten igéjéből származó idézet támasztja alá a könyvben olvasható természettudományos megállapításokat. - Nagyon részletesek az illusztrációk, ez azért is jó, mert a legtöbb magyar bibliaolvasó életében nem látott még papiruszt, olasznádat vagy éppen csicseriborsót ( ez utóbbi az egyre inkább egyoldalúvá váló magyar gasztrokultúra hiányossága). . - Fráter Erzsébet folyamatosna bizonyságot tesz hitéről, mégis, ez nem teremt műfaji zűrzavart, világosan elválasztható egymástól az intellektuális tény és a hit - Olyan rejtélyek megoldásának kísérletétől sem riad vissza, mint pl. a tönköly rejtélye, mely növényt többször is említi a Károli-fordítás- csak akkor éppen Júda földjén ez a növény

Sokan hisszük azt, hogy a zsidó humor, az valami ezoterikus, csak a beavatottak számára érthető kulturális közlésforma. A Bombajó zsidóviccek című könyv bebizonyítja nekünk, hogy ez nem igaz. Kohn és Grün uraknak, valamint az azóta már a teljes magyar kultúrába " átnemesedett" Mórickának ugyanazok fájnak az életben, mint a nemzsidóknak: kevés a pénz, rossz az anyós, veszekszik a feleség, a politikusok hülyék meg ilyesmi. Van ezekben a zsidóviccekben valami fanyar, önironikus, ez teszi őket a nemzsidók ( gójok) számára is élvezhetővé. A könyvet amúgy minden jó- és rosszkedvű embernek ajánljuk, a Szerkesztőről csak annyit lehet tudni, hogy bizonyos L.imi, kiadás éve nincs feltüntetve ( elvégre a jó humor időtlen), a Kiadó pedig a Glória Könyvkiadó, Debrecen. Jó szórakozást! Ezek tényleg bombajó zsidóviccek Nekem a Móricka magyarázkodik az apja előtt...vicc tetszett a legjobban. akkora öngúny van benne. A közéleti viccek közül pedig az utolsó oldalról ajánlom a lovas-marh

(Ez most kritika, recenzió, nevezzük, aminek akarjuk) Háát, Háát. Rolf Verleger zsidó ember, ismeri a zsidó hagyományt, Tórát, Talmudot, mindent. Mégis: Izrael-ellenes. Amint azt Israels Irrweg című könyvében kifejti, Izraelnek már a megalakulása is tragédia, mivel háborúval és vérontással járt. Csak azt kérdezhetjük: a Biblia is azt írja, hogy Izrael újjáalakulása, a zsidó nép összegyűjtése nem lesz konfliktusmentes, akkor miért klle azon csodálkozni, hogy 1948-ban háború robbant ki? Verleger szerint a zsidó vallás legfőbb parancsa a szeretet. Szerintem rosszul tudja: véleményem szerint a zsidó Isten kiválasztott népe, ennek a kiválasztottságnak kell engedelmeskednie, melynek része Izrael is. Verleger szerint Izrael óriási tévedése volt, hogy 2008-2009-ben megtámadta a gázai övezetet. Holott a Biblia szerint ez Izrael földje. Tehát Izrael csak azt foglalta el, jogosan, ami az övé .Persze, nem állíthatjuk, hogy az izraeli hadsereg ne követett volna el olykor jogsértéseket. De akkor

Tibetnek hatalmas kultusza lett az egész világon. Egyszerre vált az elnyomás elleni harc és a keleti bölcsesség szimbólumává. Nem utolsósorban pedig a liberális értelmiség egyik szellemi origójává. Alexandra David-Neel könyve, a Mágusok között Tibetben, hiánypótló a magyar és egyetemes könyvpiacon. Nem tesz mást, mint- talán a Szerző szándékai ellenére- " helyreteszi" Tibetet. David-Neel asszonyt ritka kivételként beengedték különböző okkult szertartásokra, a Szerző látta, miként támasztottak fel halottakat, "imádkoztak" bő termésért, jutottak el különböző szellemi állapotokba, melyeket az átlag európai olyannyira irigyel, feleslegesen, mert semmi irigylésreméltó nincs benne. Tibet és a tibeti buddhizmus ugyanis okkult. Ha keresztény szellemben olvassuk a Mágusok között Tibetben-t, ez azonnal kiderül. Mint az a könyvből kiderül, az itt élő, sokszor jóhiszemű szerzetesek igencsak jó viszonyt ápolnak különböző démonokkal, létező vagy nemlétező " istenekkel&quo

1948: újjászületik Izrael Állam. A bibliai prófécia valósággá válik. Csakhogy a környező arab államok- maguk is eléggé friss politikai képződmények- nem nyugosznak ebbe bele. Hét ország támad a frissen született zsidó államra. De Izrael visszaveri a támadásokat. Irwin Shaw riportkönyve- melyet a neves magyar származású fotóművész, Robert Capa 94 fotója illusztrál- a háború utáni Izraelbe vezet el bennünket. Eljutunk Tel-Avivba, Jeruzsálembe, Galileába. Találkozunk Közép-Európából emigrált idős rabbikkal, akik szamárháton közlekednek, háborúban megfáradt, családtagjaikat vesztett fiatal nőkkel, agresszív sofőrökkel, bőséges, de teljesen ízetlen ételeke kínáló éttermekkel, dugig tele kávéházakkal, sivatagi napon izzadó kőművesekkel, professzorokkal és cipészmesterekkel- mindennel, ami a korabeli Izrael hétköznapjait jellemezte. Ez a nép nem fáradt el. Lett volna oka és alkalma, de nem hagyta abba a kemény munkát, a szakadatlan testi és lelki küzdelmet. Ezáltal fejlődött Izrael a 21.s

Szabó Dezsőtől legtöbben csak a Horthy-korszak társadalomformáló művét, Az elsodort falut ismerik. Pedig Szabó Dezső munkássága nem korlátozódik erre az antiszemita felhangoktól sem mentes regényre. Az 1930-as években felismerte- vagy felismerni vélte, kinek hogy tetszik- hogy a magyarságra a svábság éppen akkora veszélyt jelent, mint a zsidóság. Ebben természetesen nem volt igaza, dehát utólag könnyű okosnak lenni...Mindenesetre a svábellenes nagy ráébredésből született egy szellemes hangú politikai pamflet Ede megevé ebédem ( Milyen szekfű nyílt Schittenhelm Ede sírján?) címmel. Az írás könyv alakban is megjelent. Szabó Dezső ebben a műben a kor vezető történészének, Szekfű Gyulának válaszolt. Szekfűt irritálta az idegenellenesség, Szabó és az őt követő értelmiségiek ( nagyon sokan voltak) viszont asszimilációellenesek voltak. Pontosabban: úgy vélték, nem lehet a zsidókat és a svábokat asszimilálni. A két szellemi óriás vitájából még további viták kerekedtek, melyek egészen az 1944