Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000
A huszadik század második fele a magyar gazdaságtörténet egyedüálló korszaka volt. A magát szocialistának nevező politikai rendszer megkísérelte Magyarországot ipari országgá tenni, szovjet mintára. Csak természetes, hogy az erőltetett átalakítási folyamatok nem vezetnek sikerre, a kibontakozó magyar ipar területileg egyenlőtlenül oszlott el. Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000 című könyvéből megtudhatjuk, pontosan hogyan és miért.
A magyar ipar területileg koncentrált volt, Budapest volt mindennek a kiindulópontja- az irányításnak mindenképpen. Az észak-magyarországi bányaöevezet rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a falusi ipar sem. Ráadásul, mikor utóbbi megszűnt, falvak egész lakossága maradt munka nélkül- ez jellemzően a rendszerváltás utáni időszakra igaz. Barta Györgyi olyan nagyvállalatok példáján keresztül, mint a Ganz, a Tungsram, vagy a Medicor, mutatja be az ipar területi eloszlásának anomáliáit, és az ebből fakadó gazdasági-társadalmi jelenségeket. Teszi mindezt objektíven, nem elhallgatva az ipar munkahely-teremtő potenciáljának hasznos mivoltát sem. Arra is rámutat, hogy az ország elmaradottabb térségei miért a tercier szektort választották, mint elmaradottságból kivezető utat, s hogyan vált( vagy nem vált) be ez az elképzelés.
A könyv nyelvezete művelt ember számára érthető, bár ábrákból, térképekből kissé túl sokat találunk. Kifejezetten közgazdászok, gazdaságtörténettel foglalkozó szakemberek, egyetemisták számára ajánlhatjuk ezt a rendkívül hasznos és gondolatébresztő munkát.
( Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt a blogot is:hirek168.blogspot.com
A magyar ipar területileg koncentrált volt, Budapest volt mindennek a kiindulópontja- az irányításnak mindenképpen. Az észak-magyarországi bányaöevezet rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a falusi ipar sem. Ráadásul, mikor utóbbi megszűnt, falvak egész lakossága maradt munka nélkül- ez jellemzően a rendszerváltás utáni időszakra igaz. Barta Györgyi olyan nagyvállalatok példáján keresztül, mint a Ganz, a Tungsram, vagy a Medicor, mutatja be az ipar területi eloszlásának anomáliáit, és az ebből fakadó gazdasági-társadalmi jelenségeket. Teszi mindezt objektíven, nem elhallgatva az ipar munkahely-teremtő potenciáljának hasznos mivoltát sem. Arra is rámutat, hogy az ország elmaradottabb térségei miért a tercier szektort választották, mint elmaradottságból kivezető utat, s hogyan vált( vagy nem vált) be ez az elképzelés.
A könyv nyelvezete művelt ember számára érthető, bár ábrákból, térképekből kissé túl sokat találunk. Kifejezetten közgazdászok, gazdaságtörténettel foglalkozó szakemberek, egyetemisták számára ajánlhatjuk ezt a rendkívül hasznos és gondolatébresztő munkát.
( Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt a blogot is:hirek168.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése