Thierry Baudet: A határok jelentősége

Ha manapság a határokról hallunk, ezek a szavak jutnak eszünkbe: migráció, nemzetállam, nemzettudat. Thierry Baudet könyve, A határok jelentősége, arra tesz kísérletet, hogy megmagyarázza: miért is alakult ez így? A kísérlet sikerült, a holland újságíró átfogó képet ad Olvasóinak a 21.század talán legnagyobb problémaköréről: az államról. És mindazokról az erőkről, melyek az államot lebontani akarják.

A könyv első fejezete az állam kialakulásának történetét tekinti át. Rámutat, hogy a modern állam egyrészt a középkori feudalizmus, másrészt az univerzalitásra törekvő egyház ellenében jött létre. A pápai állam soha nem mondott le arról, hogy világi uralkodókat irányítson, s az egész keresztény világ fejének tekintse magát, ideértve a világi dolgokat is. Baudet részletesen elemzi a külső és belső szuverenitás fogalmát, már itt utal arra, hogy napjainkban is vannak erők, melyek a szuverenitás aláásására törekszenek. Szól arról, hogyan alakultak ki a nemzetek, mi a viszonya nemzetnek és államnak, napjainkban ez a viszony hogyan borult fel.

A könyv második része azoknak a szervezeteknek a tevékenységét mutatja be, melyek a nemzeti szuverenitások eltörlésére, meghaladására törekszenek, valamilyen furcsa, elvont neoliberális ideológia jegyében ( érdekes, hogy Baudet kerüli a neoliberális szó használatát). Olvashatunk az ENSZ Biztonsági Tanácsáról éppúgy, mint a Kereskedelmi Világszervezetről, az Emberi Jogok Európai Bíróságáról, a Nemzetközi Büntetőbíróságról és végül, de nem utolsósorban, az Európai Unióról, mely Szerző szerint nem más, mint az 1920-as években kialakult páneurópa-eszmény megvalósulása, csak éppen annak pozitívumai nélkül. Baudet elítélően szól mindazokról, akik megteremtették a brüsszeli bürokráciát, de hangsúlyozza, hogy nem személyeken múlt a dolgok ilyetén állása, hanem történelmen, politikai folyamatokon, egyszóval: jelenségeken.

A könyv harmadik része az emberi kapcsolatokról szól. Mennyire megváltozott a 21.századra a személy, a család, az állam, az állampolgárság, a vallás fogalma. Mint Olvasó, azt gondlom, Baudet leginkább azt sérelmezi, hogy odalett a józan ész, és irracionalista értelmezések kaptak lábra, előbb nemzetközi, aztán nemzeti szinten. Szerzőnk konkrét eseteket is felsorol, például azt, amikor a nemzetközi bíróság kimondta, hogy az önkényes házfoglalás azért emberi jog, mert lehetővé teszi a harmonikus családi életet. Az sem semmi, hogy egy marokkói még külföldön sem szidhatja a királyt, vagy éppen az iszlámot.

De tévedés volna azt hinni, hogy Baudet egy az EU-ellenes protekcionisták táborából. Ennél sokkal több, mert a hülyeség helyett megpróbál alternatívát is kínálni. Nyitottnak kell lenni- mondja- de ez a nyitottság nem mehet az alapvető értékek rovására. Szerinte kell lennie egy Leitkulturnak, egy domináns kultúrának, de emellett a kisebbségi kultúráknak is teret kell adni- addig és amennyiben nem sértik a többség kultúráját.

És tudták, hogy Angela Merkel 2004-ben még kárhoztatta a multikulturalizmust? Ó, jaj...hát 13 év, az nagy idő. Baudet könyve pedig kiváló.

( Századvég, 2015. Fordította Lengyel Balikó Péter)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Építési telkeket keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót a telekről, és egy elérhetőséget!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása