Kapitány-Fövény Máté (szerk.):Holnap

 A könyv alcíme:Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a gyorsan változó világban?

Alcím 2.:13 trendkutató és pszichológus párbeszéde a jövőről.

A Holnap című könyv nagyon-nagyon fontos produktuma a magyar tudományosságnak. A kötet egyes fejezetei sorra veszik,hogy az élet egyes területein milyen változások várhatók az elkövetkező 10-50 évben,és ezek a változások hogyan hatnak majd az emberi lélekre illetve milyen társadalomlélektani vonzatai vannak mindennapi életünk megújulásának. Minden fejezet két részből áll:egy trendkutató szakember,illetve egy pszichológus írásából. Az egyes fejezetek a következők ( zárójelben a Szerzők neve):Információs társadalom(Kapitány-Fövény Máté),Ökoszisztéma( Jordán Ferenc,Molnos Zselyke)Világgazdaság és politika(Pogátsa Zoltán,Bokor László),Oktatás(Lénárd Sándor,Gyarmathy Éva),Munka(Hajdú József, Mészáros Nóra), Fogyasztás (Törőcsik Mária, Pikó Bettina),Kultúra(Pavluska Valéria, Kőváry Zoltán),Egészség (Rékassy Balázs,Csigó Katalin),Terek (Élő József, Bukovenszky Emőke,Dúll Andrea),Spiritualitás (Rosta Gergely, jáki Zsuzsanna),Táplálkozás ( Antal Emese, Lukács Liza),Szexualitás ( Faludi Julianna,Hevesi Krisztina),Emberi kapcsolatok (Sík Domonkos, Kapitáy-Fövény Máté). 

A kutatók által vázolt helyzet nagyjából egyértelmű: a digitalizáció, a virtuális valóság teljesen átformálja életünket, a hagyományos intézményeknek ( iskolák, cégek, hivatalok), teljesen át kell alakítaniuk működésüket, az egyénnek pedig adaptálódnia kell ezekhez a változásokhoz. Recenzens itt megjegyezné:talán ha kétirányú lenne a folyamat, és az intézmények is megpróbálnának adaptálódni, legalább az egyéni igények egy részéhez, sokkal zökkenőmentesebb átállással számolhatnánk.
Szeretnék megjegyzést tenni a könyvben előforduló két állításhoz-gondolathoz-nézethez,azért ezekhez, mert valami személyes kis közöm nekem is van.
Az egyik a home office munkavégzés. Ez, a közhiedelemmel ellentétben, nem a Covid-válság idején jelent meg, bizonyos szakmákban már jónéhány évvel ezelőtt divattá vált, viszont társadalmi szinten valóban a járvány ideje alatt ismerkedtünk meg ezzel a fogalommal. Jómagam, mint a módszer lelkes híve, azért tartom jónak a dolgot, mert- főként városi környezetben- az ember nagyon sok időt elpazarol azzal, hogy közlekedik. Jómagam napi 1 óra közlekedés után jutok be lakóhelyemről a Belvárosba, aztán haza, ez napi 2 óra, egy munkahét alatt 8 óra. Olyan, mintha egy nappal többet dolgoznék. Home office rendszerben, ezt az időt megspórolom, és tényleges munkavégzésre fordítom ( egy részét...). Így sokkal gyorsabban valósulnak meg dolgok. Továbbá nem kell munkahelyi intrikálással foglalkozni. Ennek előnyeit, azt hiszem, nem kell ecsetelnem....

A másik téma, amihez hozzá kívánok szólni, Lénárd Sándor egy apró gondolata. Mégpedig a hagyományos tantárgy-rendszerű oktatás elavultságáról. Azt minden- vagy majdnem minden- tanár érzi, hogy elavult a rendszer, csak az a baj, hogy jobbat senki sem tud. Valahogy strukturálni kell a tanárok és tanulók idejét, gondolkodását. Erre pedig legegyszerűbb megoldást a tantárgyi rendszer nyújtja. Szerintem ezt a rendszert kellene rugalmasabbá tenni. Történelemből pl. lehetséges volna kivinni a múlt megtanulását az osztályterem falai közül. Interaktív múzeumi tárlatokat látogatni. Biológiából ki lehetne menni az utcára, és ott tanulmányozni a tölgyfát és a bükköt.  A baj az, hogy ez nem fér bele 45 percbe, ezek egész délelőttös elfoglaltságok. Nagyon nagy belátásra és tanárok közötti együttműködésre van szükség arra, hogy ez ebben a formában működjön. 

Hogy kinek ajánljuk a Holnap című tanulmánykötetet? Mindenkinek.

HVG könyvek, 2023.