Arthur Schnitzler:Guszti hadnagy és egyéb elbeszélések
Arthur Schnitzler az Osztrák-Magyar Monarchia korának,pontosabban a "századfordulónak" egyik legelismertebb,legünnepeltebb Szerzője volt. Eredeti szakmája orvos,ebben sem volt sikertelen. Egy idő után már csak az írásnak élt,drámákat,verseket,novellákat alkotott. Legfontosabb témái:a polgári társadalom és a művészet,nők és férfiak viszonya,konvenciók kontra lázadás,szerelem és halál,stb. Magyar nyelvterületen a Guszti hadnagy volt első sikere. Az alábbi könyvajánlóban a kötetben szereplő hat elbeszélésről írok néhány mondatot.
Guszti hadnagy. Az elbeszélés hőse egy ifjú katonatiszt,aki végigunatkozik egy oratórium-előadást Bécs előkelő hangversenytermében. Kifelé,a ruhatárnál,a becsületébe gázolnak:egy dúsgazdag pékmester ostobának nevezi őt,megmarkolja a kardját és eltöri. Guszti csak áll ott,szóhoz sem jut a megdöbbenéstől. Nem vesz elégtételt,hiszen a századelő katonai becsületkódexe szerint egy pékmester nem párbajképes. A megszégyenült hadnagy egész éjjel Bécs utcáit járja,órákat üldögél a Práterben egy padon,öngyilkosságot tervez,hogy legalább így megvédje becsületét. Közben átgondolja életét,családját,szerelmeit,különösen egy Stefi nevű fiatal hölgy miatt bánkódik,aki férjhez ment egy gazdag emberhez,de még mindig őt szereti. Vajon az életet vagy a halált választja ifjú hősünk? Az egész mű nagy írói bravúr:belső monológ,mely egyetlen pillanatra sem engedi el az Olvasót.
Garlan Berta. Berta férje halála után kisfiával egy Bécs környéki faluba-kisvárosba költözik. Csakhogy hiányzik neki mindaz,ami Bécsben megvolt:az élénk társasélet,a kávéházak,a lovaskocsik. Unatkozik vidéken,bár az emberek kedvességét,barátságos természetét becsüli.A meglehetősen ellenszenves Klingemann úr,akk festményeket gyűjt és nős,udvarolni kezd neki,egy ízben a temetőben tesz szerelmi vallomást. Amúgy az egész közeg meglehetősen provonciális. Kivéve Rupiusnét,akit Berta a barátságába fogad. Mielőtt Berta férjhez ment,szerelmes volt Lindbach Emilbe,akiből azóta világhíres hegedűművész lett. Bertában újra fellobban a láng,találkozni szeretne a férfival. Rupiusnéval Bécsbe utaznak,mindkét asszony a maga útját járja. Lindbach ósszességében csalódást okoz Bertának. Vajon ennek ellenére felvállalja a kapcsolatot?Schnitzler kisregény-terjedelmű írása a konvenciók és a nők kapcsolatát taglalja,afféle "Bécsi Nóra" történet ez,annyit talán spoilerezhetünk,hogy eláruljuk:egészen más végeredménnyel.
A vak Geronimo meg a testvére. Schnitzler ezen elbeszélése a bizalom,a barátság,a testvériség érzése körül forog. Carlo játék közben nyílvesszővel megvakítja testvérét,Geronimot. Mindent elsöprő lelkiismeret-furdalása támad,mindenben segíti öccsét. Zenélő koldusként járják Olaszország kisebb városait,falvait. Geronimo zenél és énekel,Carlo intézi az ügyeket és kezeli a pénzt. Egy ízben egy rendkívül gonosz fiatalember egy centet ad Carlonak,majd Geronimo fülébe súgja,hogy húszat adott. Geronimo hisz az adakozónak,szembefordul testvérével,lopással vádolja. Carlo nem saját igazát akarja bizonyítank,hanem valahogy előteremteni azt a húszast. A fogadóba jól fizetett munkások érkeznek....
A görög táncosnő.Schnitzler a polgári társadalom,a szűklátókörű konvenciók elleni lázadást írja elbeszélésbe. Matild,a gyönyörűszép hölgy és férje,a sikeres szobrász,látszólag kiegyensúlyozott,polgári életvitelt élnek. A bécsi társaság befogadja őket,nagy estélyeket adnak. Az egyik ilyen összejövetelen,ki tudja,miért,a házigazdákon valamiféle őszinteségi roham lesz úrrá:sorra elbeszélik,mi mindent műveltek fiatalon Párizsban. A legvadabb szexuális kilengések és próbálkozások zajlottak ott. A vendégsereg némán hallgat...
A búcsú. Albertnek hosszú ideje viszonya van egy férjes asszonnyal,Annával. Minden nap este hét óra körül találkkznak. Egyik nap Anna nem jön. Másnap sem. Levelet sem küld. Talán véget akar vetni a kapcsolatnak?Vagy a férj rájött valamire?Albert aggódni kezd,felkeresi a házat,ahol Anna és férje élnek. Döbbenetes hírt kap:Anna tífuszt kapott,igazából csak pár napja van hátra. Albert szeretne elbúcsúzni az asszonytól,de nem leplezheti le magát,nem fedheti fel kilétét. Schnitzler nagyon plasztikusan ábrázolja a fiatalember lelki vívódását,s közben feltűnnek a huszadik század eleji Bécs jellegzetes karakterei:cselédek,hordárok,doktorok. Kitűnő elbeszélés,az európai rövidpróza nagyjai közé tartozik.
A halott Gábor. Schnitzler ebben a műben az embertársainkért való erkölcsi felelősség kérdését boncolgatja. Gábor tehetséges ifjú drámaíró,akinek első darabja megbukik,barátja,Neumann Ferdinánd ráadásul elszereti tőle Vilmát,az ismert színésznőt. Gábor nem tud megbírkózni a hivatásbeli és magánéleti kudarccal,főbe lövi magát. Halála után négy héttel Neumann Ferdinánd már vidáman bálozik. Megismerkedik Irénnel,aki szerette Gábort,s akk Vilmát tartja erkölcsilag felelősnek szerelme haláláért. Különös kérése van:azt szeretné,ha Ferdinánd bemutatná őt Vilmának. Ez meg is történik,az ünnepelt színésznő varázsa mindent elnyom,Irén nem tudja nekiszegezni vádjait. Nagyon szomorú befejezéssel zárul a mű
Athenaum Irodalmi és Nyomdai R-t.,Budapest,1914,fordította Roboz Andorné. A könyv ma már csak jobb antikváriumokban található meg.Ajánljuk a 19.századi irodalom szerelmeseinek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése