Horváth Jenő:Az európai integráció története

 Horváth Jenő könyve igen precíz, adatgazdag töréneti munka. Szerző áttekinti, hogyan alakult az európai integráció története 1945-től, a második világháború végétől egészen 2000-ig. 
Megtudhatjuk, miről beszélt Winston Churchill brit politikus Fultonban, és Zürichben. Megismerhetjük, ki, hogyan és miért szerelte le 1949-ben E.Bevin brit miniszterelnök ellenállását. Részletes képet kapunk a Hatok Európájáról, a Kilencek Európájáról, a Tízek majd a Tiztenkettek Európájáról, majd ( Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozásával) a Tizenötök Európájáról. Meggyőződhetünk arról, hogy a fontosabb globális intézményeknek k igenis volt kihatása az európi inteegráció folyamatára.Megismerhetjük, hogyan alakult olyan intézmények működése, mint a Montánunió, az Európai Védelmi Közösség, az EGK, vagy éppen az EURÉKA-program. Olyan, a magyarországi közbeszédben kevéssé elterjedt terminus technicusokat ismerhetünk meg, mint loméi konvenció, üres székek politikája, Tindemans-jelentés, Kék Európa ( ez utóbbi a halászat szabályozásáról és szabadságáról szóló egyezmények aláírása utáni állapotot jelőli). Részletes képet kapunk, olyan, a mai napig érvényes és meghatározó dokumentumokról, mint a nizzai szerződés, a maastrichti szerződés, Spinelli-terv. 

Kitűnő kronológia, pontos, precíz, a fontosabb szerződésekből még idéz is. Én azonban nem ezt az oldalát emelném ki ennek a könyvnek. Hanem azt, hogy elgondolkodtat. Elgondolkodtat azon, hogy voltaképpen kié is ez az egységes Európa. Horváth Jenő könyvéből az derül ki, hogy a politikusoké. Kizárólag. Valahogy nem sikerült ezt az Európa-projektet átvinni a társadalom széles rétegeibe. Egyszerű emberek csak akkor jelennek meg ebben a könyvben, amikor pl. francia parasztok spanyol gyümölcsöket égetnek, és hasonlók. 
Hiába a sok ismeretterjesztés, Európa lakossága valahogy nem akar egységesülni. Merthogy nem az ismereteket kell gyarapítani, inkább a szíveket kell megmozgatni kissé. Ez persze nem egy kronológia feladata, mégis, úgy éreztük, hogy itt el kell mondani. Az európai integráció története című könyv kitűnő, érdemes lenne minél több történésznek egy-egy problémakört hasonlóan részletes, kronologikus szemléletű könyvben megörökíteni. Mert a történet kiindulópontja, alapköve mindig a tények. Azok a bizonyos bájos, olykor nem mindig felemelő, de nagyon fontos tények. 
Horváth Jenő könyvét ajánljuk szívből mindenkinek. 

Osiris Kiadó, 2001.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása