Csizmadia Norbert:Geovízió

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérteni, miben kell változnia a világnak ahhoz, hogy élhető maradjon, s hogyan igazodjanak el napjaink igencsak kusza nemzetközi politikai helyzetében. 
Azt gondolom, a Geovízió című könyv koncepciója működik. Azt a szót, hogy " elgondolkodtat", igen kétkedve használom, mert ennél valami sokkal mélyebbről, erősebbről van szó. Átértékeltet- talán ez lenne a megfelelő kifejezés.

Az első kötet a Fenntarthatóság címet viseli. Csizmadia Norbert nem klímaszkeptikus, nem hirdeti azt, hogy mindjárt vége a világnak és az emberiség ki fog pusztulni- viszont azt is mondja, hogy ha nem cselekszünk, könnyen bekövetkezhet ez a helyzet. Elképesztő, mennyi vizet használ a fejlett világ: egyetlen darab farmernadrág több, mint ezer, egyetlen tábla csokoládé közel kétezer liter víz felhasználásával jön létre! Az USA minden lakosa közel négyszáz liter vizet használ naponta, miközben a Föld szegényebb régiói, különösen Afrikában, egyáltalán nem jutnak tiszta ivóvízhez. Számomra új volt az a tény, hogy 2009-ben Izraelben vízhiány tört ki, de olyan, hogy a miniszterelnök a tévében kérte a lakosságot, hogy legyen szíves csökkenteni a napi zuhanyzás idejét két perccel. A válság után Izrael rendezte a kérdést, s ma már a világ legnagyobb víz-exportőrei közé tartozik. Megdöbbentő tény voltak számomra az alábbi: a jégtakarójáról híres óriássziget, Grönland déli részén búzát termelnek ( úgy, mint a középkor meleg időszakában). Ide sorolnék még egy újsághírt, mely nem szerepel a könyvben: a finnországi Lappföld déli részén pedig szabad téren terem a földieper- igen, ugyanaz a piros növény, mint nálunk. A globális éghajlatváltozás jelei tehát már megmutatkoznak, folyamatosan nő a meleg napok száma, Olaszországban rendszeres " vendégek" az Afrikából érkező forró szelek, melyek mindenféle állatfajnak is lehetőséget nyújtanak a terjeszkedésre. Kiemelném az ökológiai lábnyomokról szóló térképet:más a rangsor, ha egy-egy ország globális ökolábnyomát nézzük, s más akkor, ha az egy főre jutót. Ha az egy főre jutót ökolábnyomot nézzük, Kína már jócskán nem tűnik annyira szennyezőnek, mint a globális rangsort tenkitve ( hasonló a helyzet a gazdasági fejlődéssel: Kína globális GDP-je óriási,az egy főre jutó már nem annyira). Szerző hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság célja nem más, mint az emberi életminőség javítása. Az úgynevezett  kék zónák, ahol sok száz éves vagy annál idősebb korú ember él, példát adhatnak a világnak ( Okinaváról tudtam, Ikária szigetéről nem. Megint tanultam valamit). 
A második kötet címe: Eurázsia. Arra keresi a választ, hogyan törtek előre az ázsiai nagyhatalmak a világgazdasági versenyben, s hogyan maradt le ebben a versenyben Európa. Ha röviden össze lehetne foglalni, az talán így hangzana: Európa ( itt most a fejlett Európát értjük a szó alatt) az elmúlt évszázadokban, a koraújkortó, a nagy földrajzi felfedezésektől kezdve jelentős tőkemennyiséget halmozott fel. Ezt a tőkét neki mindenképpen be kell fektetnie- az előny tehát részben kényszerré vált. Amikor hagyományos iparágakba fektette ezt a pénzt, elhozta ugyan az ipari forradalom korát az emberiség  számára, de a második világháború után, amikor a technológiai fejlődés miatt túl kellett volna ezen lépni, és az újabb iparágakba fektetni, ehhez már nem volt erő, energia és hiányzott a politikai elszántság. A kelet-ázsiai országok ( különösen Dél-Koreát emeli ki a Szerző, ennek az országnak külömn fejezetet is szentel), amelyek nem voltak hagyományos ipari nagyhatalmak könnyebben álltak át az új technológiákra. Csizmadia Norbert hangsúlyozza a dél-koreai társadalomban a család fontosságát- a tárgyilagosság kedvéért azért illett volna szólni arról is, hogy Dél-Koreában rendkívül alacsony a nők termékenysége, csakúgy, mint az új iparágakban, technológiában rendkívül sikeres Szingapúrban. Szó esik oktatásról, innovációról- utóbbiban, mi, magyarok, szépen lépegetünk előre, de azért még van hová fejlődni. 

Kinek is ajánlom Csizmadia Norbert:Geovízió című, különlegesen egyedüálló könyvét? Mindenkinek, aki a műben érintett tudományágakkal bármilyen szinten is foglalkozik, és mindenkinek, akit érdekelnek a világ változásai. Nagyon vizuális a könyv, sok az illusztráció, a térkép: például a világ internettérképe is megtalálható a könyvben- mely megegyezik egy bizonyos természeti jelenség elterjedésével, de hogy melyikkel, azt most nem árulnám el. Olvassák el a könyvet, használják előadásaikon, szemináriumaikon, középiskolai óráikon. Mert ebből a könyvből rengeteget lehet tanulni, bármilyen iskolai végzettséggel rendelkezik vagy bármely generációhoz is tartozik az Olvasó. A világ átrendeződött. Itt a kódja. 

Pallas Athéné Books, Budapest, 2023.