Bejegyzések

Weöres Sándor címkéjű bejegyzések megjelenítése

Lator László:Szigettenger.Költők, versek, barátaim

 Lator László:Szigettenger. Költők, versek, barátaim című kötete verseket, vers-értelmezéseket, költői portrékat tartalmaz, huszadik századi magyar alkotókról. Arra gondoltam, ebben a rövid könyvajánlóban nem felsorolom, miről is olvashatunk a műben, hanem rövid, személyes reflexiókat közlök arról, miért is ragadott meg engem Lator László könyv,e mi az, ami szerintem kiemeli ezt a művet a hasonló könyvek társaságából, egyszóval: szubjektív reflexiókat fűznék a könyvhöz, mit gondoltam, mit éreztem, miután végigolvastam. Szerintem ennél jobb módszer valamely könyv ajánlására nincs.  1. Először is azzal szeretném kezdeni: a könyv kitűnő, bátran ajánlom minden olvasni szerető embernek. Azoknak is, akik hivatásszerűen foglalkoznak irodalommal, azoknak is, akik csak lelkesedésből, kedvtelésből olvasnak. Azok számára is hasznos, akik általános képet szeretnének kapni a 20.századi magyar költészetről, de azok is kedvtelve lapozhatják, akik egy-egy alkotó életművére vagy egy-egy versére kíváncs

Petri György:A szabadság hagyománya

 Alcím:A magyar politikai költészet klasszikusai. Petri Györggyel beszélget Kisbali László és Mink András. Különös könyv ez. Nagyon szeretem,amikor költők értelmezik más költők verseit. Petri György és beszélgetőtársai arra vállalkoztak,hogy beszélgetve elemzik újra a magyar költészet legnagyobb politikai verseit. Ezek az elemző-beszélgetések alkotják A szabadság hagyománya című könyv gerincét. Előtte azonban három kitűnő irodalmár,Keresztury Tibor,Nádasdy Ádám és Radnóti Sándor beszélgetnek Petri György közéleti költészetéről. A diskurzus végső summázata az lehet,hogy Petri költészetében igen nagy súlyt kap a politika,mégsem közelíthető meg az életmű ebből az irányból. Petri mindig is elutasította,hogy értelmiségi véleményvezér legyen. Ő elmondta a saját meglátását társadalmi,közéleti kérdésekről,de nem igyekezett ebben a témában tanítóvá válni. Nem gyűjtött követőket. A Petri által értelmezett versek-sőt,nyugodtan lehet az "újraértelmezett"szót használni-esetében,mintegy el

Szép versek,1973

 Atyavilág,micsoda névsor!A teljesség igénye nélkül:Ágh István,Bella István,Csoóri Sándor,Hajnal Anna,Illyés Gyula,Juhász Ferenc,Nagy László,Rákos Sándor,Somlyó György,Weöres Sándor...Ebbe a válogatásba már egyáltalán bekerülni is óriási dolog volt. Egy ilyen könyvajánlóban nincs mód arra,hogy valamennyi remekművet kielemezzük. Önkényesen kiválasztottunk hát néhányat a remekművek közül,s egy-egy mondattal ajánljuk őket Látogatóink figyelmébe. Benjámin László:A költészet változásairól. Mindössze 4 sor,mégis nagyon sokat mond arról,miképpen látja egy alkotó az irodalmat. Benjámin a költészet témáinak,képeinek eliparosodása,el-technicizálódása ellen emel szót. Kert kontra művi tárgy... Csoóri Sándor:Számonkérés. Hiába őrzi meg gyökereit,az anyaföld ízét az ember,az öregedéssel,a világ változásainak követésével mégiscsak elveszti azt. Ez a vers egyébként ma,a 21.században is nagyon aktuális. Kalász László:Fáradtan mint. Az Isten képére teremtett ember olykor megfárad,fizikuma legyengül,gon

Tamás Attila:Weöres Sándor

Tamás Attila 1978-ban megjelent könyve az egyik legkülönösebb magyar költő,Weöres Sándor életével és munkásságával foglalkozik. Valóban annyira egyszerű volt Weöres pályakezdése, mint ahogyan azt az irodalomtörténet számontartja?Igaz,hogy 16 éves korában már Kosztolányi Dezső is elámult Weöres versein? Igaz,hogy hosszú éveket töltött a keleti vallások és filozófiák, a konfucianizmus és a taoizmus tanulmányozásáaval? Igaz,hogy a második világháború során megszökött a frontról? Valóban csak azért kezdett gyermekverseket írni, mert "komoly" költeményeit a kommunisták betiltották?Tényleg Weöres Sándor harcolta ki,hogy Babits Mihály visszakerüljön az irodalmi köztudatba? Hogyan vált az 1970-es évekre egy egész ország kedvencévé, a magyar irodalon élő klasszikusává? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, ha alaposan elolvassuk a kitűnő irodalomtörténész-esztéta,Tamás Attila kitűnő könyvét.

Reményi József Tamás-Tarján Tamás: Susztermatt

Hú, de kegyetlen műfaj a humor! A humorista ( jelen esetben a két Szerző) dolgozik a művön, csiszolgatja, így juó, úgy nem jó, akkor meg így lesz jó, sokszor ez megy hónapokig- a közönség ( jelen esetben az Olvasóközönség) pedig nem röhög. Azaz: a poén nem jött be, a humor-munkálkodás teljesen felesleges volt. Szerencsére a Reményi-Tarján szerzőpáros csak ritkán járt így. Pedig nehéz dologra vállalkoztak: susztermatt című könyvükben irodalmi paródiákat írtak, egyenest a la Karinthy, sőt, Karinthy is le vagyon parodizálva, nem is rosszul. Készítettem egy könyv-toplistát a Susztermatt legjobb alkotásairól. Íme! 1. Nádas Péter: Türemkedés. Opera mizéria, vég nélkül. 2. Hankiss Elemér: Kettős tengely. Egy líraelmélet körvonalai. 3. Térey János: A kisközért kifosztása 4. Bohumil Hrabal: Hordószonáta 5. Várady Szabolcs: Napesti anapest 6. Weöres Sándor: Sinóros mese 7.Utassy József: Zuhintó8.Mándy Iván: A placc 9. Parti Nagy Lajos: Se dobok, se hajítok 10. Szabó Magda: Családi a

Tóth Krisztina: Ünnep

Az Ünnep című könyvben Tóth Krisztina válogatott versei olvashatók. Aki pedig a verseket válogatta, nem más, mint a kitűnő költő, irodalmár, Lator László. Talán megbocsátják nekem, de most nem konkrétan a könyvről fogok írni. Inkább azt szeretném elmagyarázni, miért is tartom Tóth Krisztinát a legnagyobb élő költőnknek- ha ugyan van létjogosultsága efféle rangsorolásnak, szerintem bizonyos mértékig van. Szóval, miért is nagy költő Tóth Krisztina? 1. A keresztény világszemlélet szerint egyszerre élünk egy látható és egy láthatatlan világban. Tóth Krisztina képes arra, hogy verseiben egyszerre láttassa a kettőt. Például a Macabre című versben van egy látszat, van a sok szambázó ember, de tudjuk, látjuk, hogy van emögött valami, amit csak azok látnak akik hisznek a versekben. Akik ünnepnek tartják a könyvet. 2. Tudomásul kellene azt vennünk, hogy a vers nem próza, és nem pusztán filozófia. A vers képzőművészet, a vers rím, ritmus, dallam. Tóth Krisztina remekül bánik a zenei- nyelvi

Szép Versek, 1981.

A Szép Versek 1981-es kötetében olyan szerzőktől olvashatunk verseket, mint Ágh István, Csoóri Sándor, Fodor András, Zelk Zoltán ( ő pont az ezt megelőző évben, 1980-ban hunyt el), Somlyó György , Nemes Nagy Ágnes ( a Villamosvégállomás című prózaverset is megtalálhatjuk a könyvben), Mezei András, valamint az utolérhetetlen Weöres Sándor ( A bolondok karácsonya, például). Remek irodalmi antológia.