Könyvekről mindenkinek

 A 21.században él és virágzik az irodalom! Hiába cikkeznek egyre többet arról, hogy egyre kevesebbet olvasunk ( ami, sajnos, igaz), a magyar irodalom számtalan remekművet termelt ki 2000 és 2017 között. Ezt bizonyítja a Bíró Gergely által szerkesztett A századelől novellái című kötet is.  Nagyon sokoldalú, tematikailag, műfajilag, stilisztikailag szinte minden lehetőséget kiaknázó novella- antológia ez: voltaképpen meta- antológia, hiszen a Magyar Napló által évente megjelentett novella-antológiákból válogatott Bíró Gergely, kiváló szerkesztői érzékkel. E rövid könyvajánlóban ( mely voltaképpen méltatlan is magához a műhöz, mely 650 oldalas, tehát magának az ajánlónak is illene több oldal terjedelmet kitennie- néhány remekművet kiemelek a sokból. Az Olvasó pedig, miután elolvasta A századelő novelláit, szintén kiválaszthatja a maga kedvenceit.  Nagyon egységes, kerek, humortól sem alkotás Ács Margit: Muki című elbeszélése. Egy idős hölgy utazik a villamoson, felrémlenek benne kislányk

A manga a képregény egyik speciális műfaja, Japánból ered, az utóbbi időben egyre népszerűbb Európában is. A kontinens irodalmárainak nem kis feladat a nagy európai klasszikusokat átültetni erre a kifejezetten távol-keleti közlésformára. Nádasdy Ádám nemcsak remek fordítást készített Shakespeare klasszikusáról, hanem az így nyert könyv- szöveget sikerült is e speciális képregény-milliőbe átültetni. Emma Vieceli rajzai- pontosabban:grafikái a 21.századi technicizált milliőt idézik- a Hamlet tehát kikerült eredeti kontextusából.Ezzel mindenképpen nyert annyit, hogy a ma még avantgarde-nak számító manga fő fogyasztói, a fiatalok, jobban magukénak érezhetik a történetet. Ám pontosan ezáltal a Hamlet társadalmi vonatkozásai, a reneszánsz szokások, stílusjegyek, öltözködés, kultúra, viselkedés, hozzáférhetetlenné válik. A Hamlet kikerül Shakespeare irányítása alól, 21.századi történetté alakul. Nagyon jó ez. Csak számomra, aki a boom-generációhoz tartozik, már nem Shakespeare. Ettől függ

Laura Markham könyvének alcíme:A kiabálás vége és a kapcsolatteremtés kezdete Békés szülő- hány békés szülő akad Önök között? Ahhoz, hogy egy szülő békés legyen, rendben kell, hogy legyen az élete: munka, házasság, mindenféle anyagiak, szülők. No, és hinnie kell Istenben, merthogy magától békességes nem lesz az ember. Boldog gyerek- hány boldog gyerek van ezen a világon? Ahhoz, hogy egy gyermek boldog legyen meg kell tanulnia beilleszkednie, szabályokat tartania, ugyanakkor a kellő önállósággal kell bírnia. no, és nem árt hinni Istenben, mert az igazi, a komoly mércével is számottevő boldogságot bizony csak Isten adja meg. Laura Markham könyve hatalmas nagy neveléspszichológiai igyekezet. Tapasztalatból adódó tanácsok halmaza, ám ezek a tanácsok mind a kommunikáció felől közelítik a gyermeknevelést. Jól tette-e a szülő, hogy adott helyzetben ezt és ezt mondta. Szabad-e a gyereknek ilyet és ilyet mondania, és ha ilyet és ilyet mond a gyermek, arra hogyan reagáljon a szülő. Valahogy

A könyv alcíme:Találkozások medvékkel, halakkal, nőkkel és férfiakkal. Murányi Sándor Olivér legújabb prózakötete a 2017-es év talán legfigyelemreméltóbb magyar epikai alkotása. Figyelemreméltó azért, mert az egyes novellák remekül sikerültek, igazi stílusbravúrok is akadnak köztük, másrészt azért, mert végre a kortárs magyar irodalomban is megfogalmazódik egy újfajta- mondhatnánk, 21.századi- természetszemlélet. A 18-20.század fiai a természetet hol menedéknek, hol ősforrásnak, hol az ember számára kitalált regenerációs területnek, hol pedig érzelmi-lelki erőforrásnak látták. Murányi Sándor Olivér kisepikai műveiben a természet nem más, mint egy Hely. Egy olyan terület, ahová az ember szégyenkezés nélkül beteheti a lábát ( nem kell, hogy lelkifurdalást érezzen, mint Darwin az orángután előtt...). Ezen a terepen aztán az emberrel mindenféle élmények esnek meg, ezen élmények elbeszélése- a kapcsolatteremtés, a találkozás-  pedig alapot adhat egy jelen- és jövőbeli fejlődéshez. Persze,

Se szeri, se száma a könyvpiacon fellelhető történelmi olvasókönyveknek. Többségük általános iskolás diákoknak készül, van néhány a középiskolásoknak, attól feljebb meg már minek- az már másik szegmens. A történelmi olvasókönyveket általában kreatív energiákkal rendelkező történelemtanárok írják, mindig meghatározzák a célközönséget ( pl. " az általános iskola 8. osztálya számára"), vagy a tematikát, pl. ókor. A kiadók általában sokat várnak a történelmi olvasókönyvektől, aztán csalódnak. Miért? Véleményem szerint azért, mert az iskolások nagy része ma már nem olvas. Legalábbis nem olyan értelemben olvas, mint az X generáció tagjai tették. Ennek a mai Z generációnak eladni egy OLVASÓkönyvet nagyon nehéz. Ott van minden a neten- mondják- és nincs igazuk. Nincs minden ott a neten.  ( folyt. köv)