Friedrich Nietzsche:Igy szólott Zarathustra

Friedrich Nietzschéről nagyjából annyi terjedt el a közgondolkodásban, hogy istenellenes, tradícióellenes, a filozófia nagy forradalmára. Ezekből valami nagyjából igaz is, de pontosabban: Nietzsche saját magának teremtett istent, valamiféle humanista lényt, akit aztán lehet imádni vagy nem imádni, szabad akaratból. Az Igy szólott Zarathustra a nagy filozófus főműve, ebben a kis könyvajánlóban nincs arra mód, hogy részletesen elemezzük a művet, inkább csak a recenzens néhány rövid gondolatát osztja meg. 

1. Nietzsche tehát egyértelműen istenellenes, ugyanakkor alapjában nem traszcendencia-ellenes. Egyáltalán nem materialista.Van valamiféle felsőbb hatalom, amiben hisz, szerinte ez a felsőbb hatalom teremti aztán meg a felsőbbrendű embert. Szerintem N. istenfogalma leginkább a modern buddhizmushoz és az ókori kínai konfucionizmushoz áll közel, keverve egy kis középkori eredetű germán mitológiai hagyománnyal.
2. Nietzsche tagadja a keresztény értelemben vett Isten létezését, ugyanakkor tagadja a keresztény értelemben vett ördög, Sátán létezését is. Csak a társadalomból kiemelkedő ember privilégiuma, hogy megküzdjön a gonosszal, ez a gonosz viszont mitologikus méretekben gonosz, nem holmi alávaló földi emberke. ( Vadmacskáitok tigrissé lesznek...)
3. Zarathustra az öröklétbe szerelmes. Ez pedig, akárhogy is nézzük, vallás. N. tehát létrehozta az isten nélküli, de látszólagosan paradox módon mégiscsak vallási alapon nyugvó filozófiát. Ez lehet szimpatikus, lehet nem az, de N-i értelemben létezik, és kész. 
4. Érdekes az ellenség is: Zarathustra igazi ellenfele a nehézkedés szelleme. Ez az, ami boldogtalanná tesz embereket, társadalmakat, egész generációkat. Ez az, ami megakadályozza, hogy az ember kiemelkedjen abból a keserves és bűnös ( nem keresztény ez?) állapotból, amelybe született. Ez a szellem nyomja az ember lelkét egész életében, ősöktől örökölt átkokat idéz fel újra és újra, hogy megakadályozza az emberi léleknek a szabadságban való kiteljesedését. Ezt a szellemet úgy lehet lerázni, hogy felemelkedsz. Amikor az öregek nevetnek, Zarathustra pedig nem tud még ezzel azonosulni, akkor is érzi: a lélek szabadulni akar. 

Nietzsche filozófiájában van valami rendkívül bonyolult, ezáltal első olvasásra taszító. Mintha nem lenne az egész kikristályosodva, mintha még ez a Zarathusra is keresné önmaga gondolati identitását. Ennek ellenére, mivel a 20.században a filozófiai körök alapműveltségnek nyilvánították Fridrich Nietzshét, azt gondolom, olvassa el mindenki ezt a könyvet, aki művelt embernek akarja tudni magát. De mindent azért ne higgyen el belőle!

Osiris Kiadó, 2000, fordította Kurdi Imre