Sebők Miklós és Böcskei Balázs:Itt van Amerika.Az amerikai politika hatása Magyarországon

 Különleges könyv született az amerikai-magyar kapcsolatok témájában.A Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett Itt van Amerika. Az amerikai politika hatása Magyarországra című kötet arra keresi a választ, hogy az USA közéletének működési mechanizmusai, a háttérben húzódó eszmék, gazdasági motivációk hogyan befolyásoltak a magyar belpolitikát. Nagyon objektív, tudományos jellegű, korrekt művet tarthat kezében az Olvasó. A könyvben olvasható tanulmányokat 34 szerző írta ( ezzel a mű még a Magyarországon megjelent tanulmánykötetek között is a rekorderek közé tartozik), mind olyan ember, akinek a politikáról nemcsak elméleti, de gyakorlati tapasztalata is van. Ebben a könyvajánlóban nem járjuk végig a kötetben tárgyalt össze témát, inkább csak néhány fontos tanulmányt emelnék ki- vállalva ezzel a szubjektivitást és annak minden következéményét. 

Megdöbbentő volt számomra Stumpf István:Állampolgári nevelés és a fiatalok demokráciaképe című tanulmánya. Különböző közvéleménykutatási adatokból kaphatunk képet arról, hogyan is vélekednek az amerikaiak a saját politikai rendszerükről. 2018-ban a megkérdezett amerikai egyetemi hallgatók 70 százaléka tartotta fontosnak a politikát, a 14 év alatti korosztály kétharmada viszont reménytelennek látja a világot, úgy érzi, nem tud változtatni rajta ( megjegyezém, hogy tizenéves koromban nekem is voltak hasonló gondolataim. A megkérdezettek özel kétharmada úgy nyilatkozott, hogy valamilyen módon be tud kapcsolódni a helyi közéletbe. Fiatalok körében végzett közvéleménykutatások esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni- generációs pszichológiai motívumokat). Az amerikaiak 61 százaléka szerint a kormány az emberek érdekében jár el ( az európai országok esetében hány százalék nyilatkozna így?), viszont a 18-24 éves korosztálynak csak 52 százaléka gondolja ezt. Jómagam nagyon megdöbbentem azon, hogy egy 2018-as felmérés szerint (Stumpf István a 45.oldalon idézi ezt, érdemes áttanulmányozni) a megkérdezett amerikai polgárok 21 százaléka bizonyos körülmények között elképzelhetőnek tartja a diktatúrát. Hűha...szerintem ez nagyon magas szám. Mint ahogy beszédes adat az is, hogy az amerikai választásokat a társadalom 42 százaléka látja teljesen szabadnak.hát, ez sem valami sok...Érdemes mindenkinek, aki valamilyen formában foglalkozzik politikával, érdemes elolvasni Stumpf István tanulmányát, számos meglepő- és nem mindig optimizmusra jogosító- adattal találkozunk a műben. 

Egy röpke megjegyzést szeretnék a szintén Stumpf István által írát Politikai intézmények és az alkotmányozás című tanulmányhoz fűzni. Az derül ki az írásból, hogy Magyarország alkotmánya jobban hasonlít a német típusó kontinentális alkotmányra, mint az amerikaira, bár onnan is vett át elemeket. Valahol ezt természetesnek érzem, tekintve geoolitikai helyzetünket, illetve azt, hogy a német jogász-értelmiség tudományos tevékenysége mindig is nagy befolyással bír Magyarországon.Amikor a 19.században modern polgári alkotmányozásra tettek kísérletet, természetes, hogy a közelben levő másik nagyhatalomnak a magyarhoz képest igencsak fejlett, kifinomult jogértelmezését vették alapul. Amúgy ez a tanulmány is kitűnő. 

Mint ahogy mindenkinek érdemes lenne elolvasnia Braun Róbertnek a negatív kampányról szóló tanulmányát. A negatív kampányt ugyanis amerikai tanácsadók és cégeik terjesztették az egész világon- a tanulmány nevesíti is a 2002-ees magyar választásokban rendkívül erős szerepet játszó Finklesteint és csapatát. Csakhogy a 144. oldalon olvashatjuk a különbséget: nem mindegy, hogy a negatív kampány és annak minden velejárója egy stabil demokráciában történik, vagy pedig egy (újjá) születő demokráciában, mint a magyar. Mai napig látjuk a különbséget...

Ajánljuk az Itt van Amerika című kiváló könyvet mindazoknak, akiket érdekel a politika, az USA, a demokrácia. Rendkívül sokat megérthetünk belőle abból, amit úgy hívunk: a körülöttünk levő világ. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Simon Scarrow:Elsötétítés