Háy György:A repülő autóktól a gondolkodó drónokig

Az emberiség ősi vágya a repülés,s ezt a vágyát a legkülönbözőbb szerkezetekkel próbálta megvalósítani. Háy György kitűnő könyvében olyan különleges repülő szerkezetekkel találkozunk,melyek csak igen kevéssé hasonlítanak az általunk "repülőgép"-ként ismert szépségekhez,mégis elemelkedtek a földtől. Az elv ugyanaz:ezen csodák konstruktőrei is figyelembe vették az aerodinamika elveit,az anyagfizika és a gravitáció törvényeit,csak éppen más,a mai standardtől elterő következtetéseket vontak le belőlük. 

Horatio Philips,a különc brit mérnök például 1904-ben mutatta be 20 szárnyú gépét. Na de miért volt egy repülőnek 20 szárnya?Azért,mert Philips felfedezte,hogy a vékony szárnyak használják ki legjobban az aerodinamika sajátosságait. Úgy gondolta,hogy egyetlen vékony szárnypár kevés lesz,nem lesz képes magasba emelni a szerkezetet,így hár tervezett huszat. És a gép működött! Csakúgy,mint Henri Robart 1907-ben bemutatott másfél szárnyas gépe. Azért másfél szárnyas,mert kiszámitották,hogy egy szimmetrikus repülőgép biztosan lezuhanna,ha elromolna az egyik motor. Így aztán a gép egyik oldalára nagyobb terhelést helyeztek. Persze,a 21.századi Olvasóban felmerül az az egyszerű kérdés,mi van akkor,ha pont az a motor robban le,amelyik a nagyobb tömegű oldalon van... Hogy egészen extra légijárműveknél maradjunk,ne felejtsük el megemlíteni Alexander Graham Bell gépét-mert bizony a telefon feltalálója is tervezett repülőt. Ő abban látta a legnagyobb problémát,hogy túl nagy nyomás nehezül az anyagra. Ezt pedig úgy kívánta enyhíteni,hogy tetraéderekből(háromszögekkel határolt testekből) állította össze gépét. A kortársak tetszését-amint azt Háy György is megemlíti-nem nyerte el az amúgy működő szerkezet. 

De készítettek gőzgépek által hajtott repülőket-már az 1850-es években. Igen megnyerőnek tartom a francia Clement Adler 1890-ben készült járművét,melyen minden megtalálható,ami a kontrollált repüléshez kell. Egyvalami nem volt a gépen: kormány. Adler úr úgy volt vele,megy,amerre megy...és még ez a szerkezet is működött!Már az egészen korai években terveztek hidrogénmeghajtású légijárműveket-már akkor tudták sokan,hogy a mindenféle kemikáliák szennyezik a levegőt. Az amerikaiak pedig a második világháború idején terveztek nukleáris meghajtású gépet-ha elvágnák őket az üzemanyagforrásoktól. Azt kell mondjam,igen korszerű repülő volt ez,profi módon szervezett gyártási mechanizmussal,fejlett logisztikai háttérrel. 

A huszadik század nagy háborúi egészen különös repülőgépeket hívtak életre. A szovjetek is,az amerikaiak is működtettek tengeralattjáró-vadász gépeket. Ezek a tengeralattjárók által kibocsátott mágneses mezőt érzékelték. Hasonló különlegességnek számítottak a légi fényképezésre alkalmas repülők. 

Azt gondolnánk,a pilóta nélküli gépek a 20.,de inkább a 21.század termékei. Háy György könyvéből kiderül,hogy ez nem így van. Már 1916-ban,egy Archibald Montgomery Law nevű zseniális mérnök törte az agyát ilyesmin,sőt,a fejtörésnél tovább is jutott:már ekkor elkészült a világ első távirányítású repülőgépe. (Recenzens megjegyzi:csak nem a drónok őséről beszélunk?). Amikor az állam is szeretett volna ilyesmit,súlyos kudarcok érték. 

A repülő autók ötlete sem a 21.században született. Már az 1910-években történtek kísérletek arra,hogy összekapcsolják a közúti és a légi közlekedést,erre azonban a múlt század elején még nemigen volt társadalmi igény. Gondoljunk bele:már az ellen is nagy volt a tiltakozás, mikor a felső sebességhatárt felemelték 20 km/órára, nemhogy repülő autók...
Háy György: A repülő autóltól a gondolkodó drónokig című könyve igen alapos, ugyanakkor népszerű, az érdeklődő olvasóközönségnek szól, ide értve a fiatalokat is. Kiválóak az illusztrációk.Ajánljuk ezt a remek könyvet mindenki könyvespolcára. 

 Typotex Kiadó,2021