Csizmadia Norbert:Geopillanat.A 21.század megismerésének térképe

 Különleges korszakhoz érkeztünk. A mai, 21.századi világot már nem lehet a hagyományos földrajz módszereivel feltérképezni, megismerni. Új szempontok, módszerek kellenek. Csizmadia Norbert: Geopillanat című könyve ezekről az új paradigmákról, módszerekről, s az ezek alapján készült térképekről ad áttekintést. 

Megtudjuk, milyen elméletek születtek a hálózati társadalom és a földrajz kapcsolatáról.Internet-uralta- korunkban számít-e még a földrajzi tér ( ezt előre eláruljuk: igen, minden korábbinál jobban:Szerző a földrajzot a tudományok királynőjének nevezi). És ha számít, akkor régiókban, országokban kell gondolkodnunk, vagy minden folyamat valamilyen globális folyamat része is?
Egyáltalán: joggal nevezhetjük a 21.századot virtuális kornak, vagy csak egyel előre lépett a technológiai fejlődés? Megismerjük a kapcsolatot a kereskedelem, a közlekedés és az informatikai tudáscentrumok között. Képet kapunk arról, milyen szerepet játszanak ebben az új világban a világ megavárosai, a metropoliszok. Hogyan osztoznak meg környezeti erőforrásainkon az egyes nagy- és középhatalmak, valóban olyan fenyegető-e a helyzet a tiszta ivóvízzel kapcsolatban, mint ahogy azt egyes tudósok állítják? Tényleg kimerül egyszer a Föld olajtartaléka, vagy csak az olajtermelő országok riogatják ezzel a nemzetközi közvéleményt? Mely államok számítanak a legnagyobb környezetszennyezőknek, s hogyan reagál a világ ezen hatalma környezetszennyezésére. Megismerjük a demográfia,a munkaerőpiac és migrációs helyzet közötti kapcsolatot. Képet kapunk a nagyhatalmak jelenlegi erővisznyairól, megtudjuk, csakugyan olyan veszélyes-e Kína az Egyesült Államokra, mint ahogyan azt a médiából tudjuk. Megtudhatjuk, 2015 globális trendjei közül melyiket vélték az elemzők a világ egészére legfenyegetőbbnek ( itt most lelövöm a poént: a mélyülő jövedelmi egyenlőtlenségeket. A riadalmakat az azóta történtek, pl. koronavírus-járvány kapcsán kirobbanó vakcina-egyenlőtlenség, Európába és Észak-Amerikába irányuló migráció, teljes egészükben igazolták.). Még olyan látszólag részlet- de valójában nagyon fontos jelenségbe is belepillantunk, mint az amerikai egyetemek online-kurzusai, s elgondolkodunk azon, hogy teljes értékűnek nevezhető-e a kizárólag online szerzett iskolarendszerű tudás. Bepillantunk a világgazdaság nagy boszorkánykonyhájába, megismerjük, miért is az adat lesz a világgazdaság motorja. 

A Geopillanat című könyv legnagyobb értékét a rengeteg újszerű térkép,ábra,grafikon adja. A 66.oldalon egy furcsa, leginkább focialbdára emlékeztető kördiagramot láthatunk az egyes országoknak a világgazdaságban betöltött szerepéről. Megismerjük George Friedman európai vízióját- nekünk az ütközőzóna szerepét szánja. Láthatunk egy globális térképet arról, hogy melyik országban hány internet-felhasználó van. Egy érdekes ábráról megismerhetjük a Big Data világgazdaságban betöltött szerepét. 
Csizmadia Norbert könyvének legfőbb erénye, hogy elgondolkodtat a máról. Nem kész igazságokat akar az Olvasóba belepumpálni, hanem érdekes tényeket, és azokkal kapcsolatos nézőpontokat mutat, afféle virtuális játékra hívja az Olvasót. Aki folyton- folyvást felteheti a kérdést: és nekem ebben a rendszerben hol a helyem? Mi lesz a munkámmal, hogyan alakul a magánéletem, van-e még értelme jövőt tervezni? Ugyanakkor a Geopillanat távolról sem pesszimista könyv. Inkább ellenkezőleg: folytonos gondolkodásra, megújulásra, megoldások keresésére sarkall. Jó olvasni ezt a könyvet, valahogy úgy éreztem, felhoz a világ szintjére. S ennél többet tudományos könyv nem tehet. 

L'Harmattan, 2016.