Baskó István:Génrégészet

 A 21.század egyik kurrens tudománya az archeogenetika. Baskó István könyve összefoglalja mindazt, amit a nemzetközi szakirodalom alapján a könyv megjelenésének idején erről a témáról tudni lehet, s alkotó módon kiegészíti azt a Szegedi Tudományegyetemen folyó kísérletek eredményeivel, melyek főleg a magyar népességnek és őseinek genom-feltérképezésére irányultak. 
Elgondolkodhatunk azuon, mekkora újdonség lehetett, amikor kiderült, hogy az elmúlt évezredek leleteiből is lehet DNS-t nyerni,mégha olykor kis menyiségűt is. Az archeogenetika egyes pontokon megerősíti, más pontokon viszont cáfolja azokat a tudományos tételeket és nézeteket, melyet a régészet az elmúlt évtizedekben kidolgozott. 
Ebben a könyvajánlóban arra szeretnék kitérni, mi az, amiben a génrégészet újat hozott, melyek azok a tudományos kérdések, ahol új tények, megközelítések kerültek napvilágra általa. Természetesen ezekből az újdonságokból is inkább csak szemezgetek, mintegy kedvcsinálót teremtve ehhez a nagyon fontos, minden történész és régész számára ajánlható könyvhöz. 

1. Az emberiség valóban visszavezethető egy afrikai ősapára és ősanyára, mint azt már sejtettük. Csakhogy ennek az ősnek a genomja nem kelet-, hanem nyugat-afrikai népcsoportok génjeivel mutat rokonságot. Átvándoroltak volna?
2.A Szahara ( egyes egyiptológusok véleményével ellentétben) az ókorban sem volt az állattenyésztés paradicsoma. Persze, zöldebb volt, mint most,oázis-jelleggel bírt, de messze nem ideális feltételekel szolgált a letelepüléshez.
3. Az egyiptomi fáraók gén-anyagában igen nagy szerepet játszanak az anatóliai népesség génjei. A fáraók bőre jóval világosabb volt, mint alattvalóiké. Lehet, hogy az ókori Egyiptom társadalmának legfelső rétege kívülről érkezett? Ez magyarázná azt, hogy istenként tisztelték őket.  
4. Anatóliából jelentős népesség áramlott Európába. Ezek szerint a korai földművelés mégsem volt olyan ideális, mint azt a " termékeny félhold" tanában dogmatikusan hívő régészek hiszik?
5. Sokáig kérdéses volt az, hogy a kb. százezer évvel ezelőtt élt hominida-fajok képesek voltak-e párosodni egymással. Azaz: lehetett-e a Homo Sapiensnek és egy neandervölgyinek közös gyermeke? A génrégészet bebzonyította, hogy igen, lehetett, sőt, elég gyakran sor is került párosodásra. A mai európai népesség génjeinek mintegy 2-5 százléka közös a neandervölgyi génekkel. 
6. Hatalmas felfedezés volt 2021-ben a gyenyiszovai ember- egy kislány kisujjából fedezték fel az új embertípust. Az viszont meg nagyobb felfedezés, hogy ez az embertípus elterjedt egész Kele-Ázsiában, Óceániában sőt még az Andokba is jutott belőle. 
7. A magyar honfoglalással kapcsolatban: a honfoglaláskori előkelő sírok más genetikai anyaggal bírnak, mint a szegényes köznépi sírok. Az előkelők genetikai anyagában nagy számban megtalalhatók az avar népességre jellemző gének, génmódosulások. Lehet, hogy igaza volt László Gyulának a kettős honfoglalással kapcsolatban? 

Azt gondolom, kedvcsinálónak elég ennyi. Baskó István könyve alapjában változtathatja meg az emberiség történetéről a középiskolai oktatásban jelenleg uralkodó képet. Ajánljuk ezt a könyvet történészeknek,orvosoknak, biológusoknak, és minden nyitott szellemű, meglepetésekre kész embernek. 

Libri Kiadó,Budapest,2022