John Baylis-Steve Smith-Patricia Owens:Világpolitika és globalizáció.Bevezetés a nemzetközi kapcsolatokba

A Baylis-Smith-Owens szerkesztőhármas által jegyzett Világpolitika és globalizáció című könyv eredetileg egyetemi-főiskolai tankönyv, a nemzetközi kapcsolatok szak alap- és mesterképzősei számára. Azonban olyan jól sikerült, hogy nemcsak ők, hanem politológusok, történészek, humán földrajzosok, szociológusok is eredményesen használhatják, nekik is ajánljuk. Az egyes témákkal kapcsolatos legújabb nemzetközi szakirodalomat összegzi, hozzátéve természetesen a Szerzők, Szerkesztők által végzett kutatások eredményeit. 

A könyv kiemelekedően példaadó szemléletéről: minden egyes témában ismerteti az egymástól eltérő álláspontokat, ezeket összegzi, és az Olvasóra bízza, sőt, el is várja tőle az önálló vélemény kialakítását. Minden fejezetben vannak kifejezetten a pro és kontra érvelés gyakorlását elősegítő úgynevezett " Vélemények ütköztetése" blokkok. Itt felvetnek egy adott problémát ( hasznos volt-e az emberiség számára Hirosima és Nagaszaki;Jó képet ad-e a psztstrukturalizmus arról, milyen szerepet játszik a materialitás és hatalom; a feminista külpolitika megváltoztatja-e az országok külpolitikai döntéseit stb.). Itt felsorolnak 3-4 érvet az állítás mellett és ellen. Szemináriumokon remekül meg lhet vitatni az efféle problémákat. Vannak aztán szövegdobozok, nagyon értékes statisztikai adatokkal, fogalomtörténettel ( utóbbira nagyon jó példa a kozmopolitizmus, melyben megkülönböztetnek hagyományos és liberális változtatot). Szóval, egy igazi modern, a tanulókat-hallgatókat, de minden Olvasót kreativitásra, gondolkodásra ösztönző tankönyvet ( kicsit többet is annál) tarthat kezében a Kedves Olvasó. 

De milyen témákat is érint a Világpolitika és globalizáció című könyv?Először is, foglalkozik magával a globalizáció fogalmával, annak történetiségével, az azzal kapcsolatos nemzetközi álláspontokkal- tudósokéval és gyakorlati politikusokéval egyaránt. Aztán több történeti fejezetben ismerteti, hogyan alakult ki a mai nemzetközi rend, részletesen tárgyalja az 1990, tehát a hidegháború befejezése utáni korszak problémáit, az azokra tett megoldási kísérleteket. Szó sincs nagyhatalom-központúságról, a Szerzők nem hallgatják el az USA, vagy Oroszország, vagy Kína kevésbé szerencsésen sikerült tetteit, jelenségeit sem, de mindezt nem iraányzatosan teszik. Hangsúlyozni kell: arra törekedtek a Szerzők, hogy párhuzamosan mutassanak be véleményeket, álláspontokat, ezeket pedig az oktató és a hallgató ütköztesse. Az első kötet jelentős részét nagyon lényeges fejezetek: a nemzetközi ksapcsolatokat meghatározó irányzatok ismertetése teszi ki. Szó esik a külpolitikai realizmusról, a liberalizmusról, a strukturalizmusról, a konstruktivizmusról, sőt, a feminizmusról és a genderről is. Képet kapunk arról- s a nemzetközi események alapján ezt a képet tovább is alakíthatjuk-, hogy milyen szerepet játszik a külpolitikában az etika. Olyan kérdéseken töprenghetünk el, mint hogy a háború a külpolitika realitása
- volt valamikor, de azt a kort már magunk mögött hagytuk
- jelenleg is az, de törkedni kell az elkerülésére
- mindig is az lesz, nem lehet elkerülni. 
Mindegyik álláspontra vonatkozólag olvashatunk érveket és ellenérveket. 
Napjaink globalizációs vitáiban nagyon nagy szerepet kapnak a nemzetközi szervezetek. A Baylis és társai által jegyzett tankönyvben külön fejezet szól az ENSZ-ről, illetve az NGO-król. ( A kézirat lezárásakor számuk a 55 000-t is meghaladja, töredékük foglalkozik politikával. Azt már mondanunk sem kell, hogy itt is pro és kontra álláspntokat ütköztet a könyv.). Szintén sok alkalommal előkerül a globalizációs napi politikai vitákban a globális gazdaság. Új jelenség ez, 21.századi konstrukció, vagy egyenes folytatása a 18.században kibontakozó nemzetközi kereskedelmi rendnek? A környezeti kérdések tárgyalása sem marad el: komoly szakemberek érveit olvashatjuk arról, hogyan szolgálja/ nem szolgálja a globalizáció a környezeti problémák megoldásának ügyét. Van-e eredménye az egyre gyakrabban megrendezett klímacsúcsoknak, vagy jobb lenne, ha a nemzeti kormányok maguk lépnének a dologban? Vagy mindekettőre szükség van? 

Ez a könyv megtanítja az Olvasót kérdezni, megtanít értelmesen vitázni, túllépteti a befogadót a médiából napi politika címén ömlő igénytelenségen, és bevezet a világ magyarázatának elméletébe. Éppen eézrt jó lenne, ha ezt a könyvet minél többen olvasnák el, mindenféle értelmiségiek. Hogy ne ragadjunk le a személyeskedő vitáknál, hanem lássunk mindent úgy, ahogy azt látni kell. 
Felelősséggel és következményekkel együtt. 
Ez a kitűnő könyv megtanít erre. Nyitott ész és nyitott szív kell hozzá. 

 Antall József Tudásközpont, Budapest, 2021.Fordította:Bojtár Péter, Forgács Ildikó, Ledó Anna, Sándor Lénárd, Vajda Tünde