Csizmadia Ervin(szerk.):Milyen Magyarország?Milyen Európa?Magyar politikai gondolkodók 1900-1945

 Csizmadia Ervin:Milyen Magyarország? Milyen Európa? Magyar politikai gondolkodók 1900-1945 meglehetősen hosszú címet viselő politikatudományi könyve szemelvényeket közöl az 1900-és 1945 között politikaelmélettel foglalkozó szerzők, gondolkodók műveiből. Akadnak közöttük ma is ismert nevek, meg olyanok is, akiket az utókor elfeledett. Néhány rövid felvillanást kínálnnák ebből a könyvből, kedvcsinálóként a mélyebb, alaposabb olvasáshoz. 

Krisztics Sándor:Elméleti és gyakorlati politika című írása azt vizsgálja, milyen szerepe van a inennapokban a politikának. Szerinte a közéletben elmélet és gyakolrat viszonya kölcsönös, inspirálják egymást.Krisztics rendkívül fontosnak tartja a polgári közvélemény kialakítását, fejlesztését. Idézi Lincoln Ábrahámot, aki szerint közvéleménnyel szemben semmit nem lehet tenni , általa viszont nagyon sokat. Politikaelméletre Krisztics szerint azért is szükség van, mert az egymással polemizáló elméleti irányzatok hozzájárulnjak a fogalmak, a szaknyelv pontos tisztázásához, ezzel elejét veszik a demagógiának. A politika nem szakíthat az erkölccsel, a machiavellizmusnak polgári rendszerben nincs helye. 

Ottlik László: Bevezetés a politikába című írása nagyon különleges, afféle konzervatív liberális nézőpontot összegez, úgy, hogy túlmutat azon. A közvéleményről szólva megállapítja, hogy az nem más, mint az adott pillanatra vonatkozó realitás: annak eldöntés, hogy melyik világnézetnek van igaza adott korban vagy adott problémával kapcsolatban. A közvélemény jóval tágabb kategória, mint a világnézet, amely szerző szerint állásfoglalás, a közvélemény viszont megállapítás ( bevallom, ezen a mondaton recenzens jó alaposan gondolkodott, de nem jutott közelebb a kérdéshez...). A közvélemény akkor változik, ha valamely világnézet a többi fölé nő, avagy valamely világnézet veszít a népszerűségéből. 

Somló Bódog: Állami beavatkozás és individualizmus című írása igencsak messziről indul, míg volaképpeni témájáig eljut. A tudománynak a politikában betöltött szerepét taglalja. Somló szerint nagyon fontos, hogy megpróbáljunk érdekeink szerint cselekedni, ezen a professzor hosszú távú, össztársadalmi érdekeket ért. Részletesen elemzi Herbert Spencer államról való megnyilatkozásait- a neves tudós nem éppen pozitívan szólott az álami beavatkozásról- Somló szerint spencernek igaza van abban, hogy a modern állam intézkedései sok esetben rövidlátók, de- itt Somló általános érvényűvé teszi Spencer megállapítását- szerinte ez a megállapítás minden emberi, egyéni és társadalmi cselekedetre vonatkozik. Tehát az emberiség úgy, ahogy van, rövidlátó, csakis saját pillanatnyi érdekét követi, az elitnek viszont pont az lenne a feladata, hogy ezt megakadályozza. ( Recenzens rosszámjúan megjegyezheti, hogy a társadalom sok esetben pontosan az elittől tanulja el mindennapi magatartásformáit...). 

Deák Albert A pártkormányzat című írásában(eredetileg 1912-ben jelent meg) arra keresi a választ, jó-e az emberiségnek az, hogy pártok irányítják az államokat. Rövid történeti visszatekintésében szól a patrimoniális királyságról, a hűbéri rendszerről, az egyház egyre növekvő hatalmi súlyáról. Összehasonlítja a magyar és angol politikai berendezkedést,az angolt sokkal fejlettebbnek ítéli( valahol úgy érzem, a választott királyság és a születési jogú királyi hatalom vitájáa folyik itt), Deák Albert rámutat, hogy Magyarországon az uralkodó nem egyszer szembement a parlament akaratával ( recenzens jelzi, hogy Angliában is előfordult ilyesmi...), ami szerződésszegés. Azt viszont nagyon helyesen állapítja meg Deák, hogy az angol társadalom nagy része nem ideologikus alapon választ pártot. 

Kinek ajánljuk Csizmadia Ervin:Milyen Magyarország? Milyen Európa?Magyar politikai gondolkodók 1900-1945 című kitűnő és releváns könyvét? Szerintem adja magát a válasz, de azért konkretizáljuk a célközönséget: történészek, szociológusok, politológusok illetve ezen tudományok jövőbeni művelői, azaz egyetemi hallgatók. 

Gondolat Kiadó, Budapest, 2020.