Bejegyzések

tények címkéjű bejegyzések megjelenítése

Hans Rossling:Tények

 A könyv alcíme:Tíz ok, amiért tévesen ítéljük meg a világot, avagymiért álnak jobban a dolgok, mint gondolnánk. A kötet társszerzői:Ola Rossling, Anna Rossling Rönnlund Aki rendszeresen olvas médiát,azt gondolja, hogy a világ országait két csoportra oszthatjuk:gazdagokra és szegényekre. Az egyenlőtlenség nő, a gazdagabbak még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. A világ lakosságának nagy része nem jut rendes iskolááztatáshoz, a Földünkön kipusztuló állatfajok száma nő.  Hans Rossling svéd orvos és társadalomtudós egész munkásságát annak szentelte, hogy lerombolja a médiaaalpú gondolkodást, és helyette a tényalapú gondolkodást tegye uralkodóvá.Hogy mi a különbség, az kiderül, hogy végigolvassuk ezt a könyvet. A rendkívül sokrétű, olykor megdöbbentő adatokkal szolgáló mű lényeget az alábbiakban foglalhatjuk össze: Nem ismerjük a világ alapvető tényeit. Az ezzel kapcsolatos teszteken még a véletlenszerűen tippelő csimpánzok is jobban szerepelnének, mint a davosi világgazdas

Edward Hollett Carr:Mi a történelem?

 A történelem legtöbbünk számára azoknak a tényeknek, folyamatoknak, személyeknek kusza halmazát- hálózatát jelenti, melyet egyfajta konszenzus alapján az iskolai tankönyvekben szerepelnek, és amelyet több-kevesebb lelkesedéssel megtanulunk. Edward H. Carr: Mi a történelem? című könyvében megkérdőjelezi ezt az álláspontot.  Carr szerint a történelmi tények nem állandók, sőt, maguk is alkotások, konstrukciók, melyeket történészek, úkságírók, politikusok és szakértők teremtenek meg. Az, hogy valamilyen tény történelmi tény-e, pusztán értelmezés kérdése. A történettudomány nem objektív, hiszen hipotéziseket állít fel, ezeket pedig megpróbálja más tényekkel összevetni. Különösen abban az esetben igaz ez, amikor egy történelmi eseményről egyetlen írott forrás áll rendelkezésünkre.  Carr szerint a történelmet nem csak történész vizsgálhatja, a szakembernek viszont vizsgálnia kell. A brit szerző nagyon nagy teret szentel könyvében a történész szerepének. Arra a következtetésre jut, hogy a tör

A koronavírus ellen BCG-oltás?-Tėnyek,2020.04.01,reggel

Ez most nem könyvajánló.Ez most fontosabb. A tv2 hírműsora, a Tények 2020.04.01 reggeli adásában érdekes anyagot láthattunk a koronavírusról.Arról számoltak be,hogy néhány kutató szerint a tbc ellen alkalmazott BCG-oltás enyhíti a koronavírus fertőzés tüneteit. Ha ez igaz,akkor jó hír a világnak.A riport teljesen objektív hangvételű volt, ismertette az ellenvéleményeket is. Legyen igaz!

Jaems A. Robinson- Daron Acemoglu: Miért buknak el nemzetek?

A könyv alcíme:A hatalom a jólét és a szegénység eredete James A. Robinson és Daren Acemoglu nagyon alapos munkát végeztek. Interdiszciplináris módon, a történelem, a közgazdaságtudomány, a társadalomföldrajz eredményeit felhasználva próbálják könyvükben azt megfejteni, miért megy jobban az egyik országnak, és miért megy rosszabbul a másiknak. Minek köszönhető az- teszik fel a kérdést- hogy az USA lakóinak egy főre jutó jövedelme még a globális gazdasági viszonyok között is negyvenszerese egy szudáni ember jövedelmének? Mi az oka a két Korea közti elképesztő különbségnek? Robinson és Acemoglu elvetik Diamond földrajzi koncepcióját, nemet mondanak a marxista elméletekre is, ezek helyett institucionalista elméletet fogalmaznak meg. Egy ország helyzetét szerintük intézményeinek állapota határozza meg. A Szerzők megkülönböztetnek kizsákmányoló és befogadó intézményrendszert, ahol az előbbiek jobban, az utóbbiak rosszabbul teljesítenek. Előbbieké a hatalom és a jólét, utóbbiaknak marad a sz