Könyvekről mindenkinek

 Ali Smith Évszak-sorozatának második kötete,aTél,az emberi mulandóság,az egyén és közösség hanyatlásának természetrajzát mutatja be. Mégis,minden oldalon akad valami reményre okot adó dolog,emberi megnyilvánulás,bölcsességről és szereretről tanúskodó dialógus,amely továbblendíti az Olvasót bágyadt,fáradt állapotán. A Tél a pusztulás és jövőbeli újjászületés könyve. No és a történelemé. A rövid és nem túl bőbeszédű könyvajánló nem tudja visszaadni azt a teljességet,melyet Ali Smith írásművészete átfog. Recenzens csak teszi a dolgát,reménykedése pedig szóról szóra növekszik. Sokkoló hatású bevezetővel indul a regény:már nemcsak az ún.hagyományos értékek(Isten,család,szerelem),hanem a negatív emberi dimenziók,valamint az emberi társasadalmat embertelebné tévő,hajdan legendás modernitás-faktorok is elpusztultak. Halottak mind. Nem szubsztanciális értelemben,hanem szellemi értelemben. A 21.század emberiségére ráereszkedett a halál. Ali Smith egyfelől krónikásként rögzíteni,másfől pszic...

 Simazaki Tószon japán íróról, költőről, aki 1872-1943 között élt, itt, Európában, nagyon keveset tudunk. Pedig érdemes volna magyarul is kiadni műveit,mert olyan problémákat feszegetnek versei,novellái, regényei, melyek a 21.században is aktuálisak. Az 1927-ben megjelent Joake mae ( fordíthatjuk többféleképp: Hajnal előtt, Pirkadat előtt, egyik irodalmi lexikonunk a Hajnal küszöbén fordítást adja) témája az egyén alkalmazkodása- vagy alkalmazkodni nem tudása- a társadalmi változásokhoz, a személyiség rugalmassága, az elvhűség- csupa olyan téma, probléma, mellyel az európai Olvasók is szembesültek a történelem folyamán.  Ráadásul Simazaki Tószon élete is bővelkedik regényes fordulatokban.A fiatalember 12 éves volt, amikor apja elkezdett furcsán viselkedni, félrebeszélt, meg magában beszélt, téveszméi támadtak, szóval, becsukták az öregurat egy elmegyógyintézetbe, ahol hamarosan elhunyt. A fiú a család barátaihoz került, ők nevelték fel, a korabeli elvárásoknak megfelelően,tisz...

 Ha manapság azt a szót halljuk: lakás, valami tízemeletes társaház ötödik emeleti kétszobás " galambdúca", esetleg valami kulturáltabb négyemeletes középosztálybeli, kissé úrhatnámul modern lakóegysége jut eszünkbe. Somlai Tibor könyvéből ( mely egy trilógia 2. kötete) kiderül, hogy a két világháború között Magyarországon egészen mást értettek lakáson, különösen polgári lakáson:egyedi tervezés alapján készült berendezési tárgyakkal otthonossá tett, lakájos és kényelmes Otthont. Kicsit irigykedve gondoltam azokra az arisztokratákra, orvosokra, ügyvéedekre, akinek megadta a sors, hogy- ha csak néhány évtizedre is, hiszen 1945-el az építészetben is új korszak kezdődött Magyarországon- ezekben a lakásokban éljenek.  A 42.oldalon található, Nagybátonyban levő lakás ( ma már természetesen nincs meg) fényképről is szinte kínálja magát. Hihetetlenül kényelmes székek, fotelek, heverő, imponálóan erős szekrények. A masszív és a szép ötvözete. Simán el tudnám képzelni, hogy ilyen lakás...

Az önismereti könyvek tarolnak Magyarországon. Ez részben jó, részben viszont rossz. Azért jó, mert azt jelzi, hogy az emberek kíváncsiak önmagukra, szeretnének magukról a tévézési és vásárlási szokásaikon túl valami mélyebbet is megtudni. Az viszont már nem jó, hogy a megjelent önismereti könyvek jelentős része az ezotéria irányába mozdul el. Az ezotéria- legalábbis amit annak neveznek- okkult dolog, mert az égi hatalmak közreműködését a földi boldogulás érdekében akarja felhasználni. Büky Dorottya és Feldmár András: A barna tehén fia című könyve egyáltalán nem ilyen. A Szerzők egy székely népmeséből indulnak ki, többezer éves forrásból táplálkoznak, s ennek tanulságait igyekeznek adaptálni a mai Olvasó számára. Életmódról és gondolkodásról, férfiakról és nőkről, házasságról és magányról, gyermeki és felnőtti lelkületről tanulhatunk nagyon sokat, ha elolvassuk ezt a rendkívül gördülékenyen olvasható, minden nagykorú számára nyugodalmas szívvel ajánlható könyvet. Székely tradíció és ...

Aki azt várja, hogy, na itt egy jó kis botránykönyv, az csalódni fog. Tony Coffey: Katolikus voltam című könyvében nincs szó pápák magánéletéről, a szexuális dolgok is csak érintőlegesen kerülnek szóba, egyszóval: nem bulvár. Nem is keresztényellenes, sőt. Coffey nagyon pontosan, bibliai alapelvek alapján, mutat rá a katolicizmus tévedéseire, hibáira, olykor szándékos hazugságaira. A katolikus egyház, a Szerző szerint, már azzal is bűnt követ el, hogy nem egyedül a Bibliát, hanem a tradíciókat is figyelembe veszi vallásgyakorlata során. Hibázik akkor, mikor Máriát Jézussal egyenrangúvá nyilvánítja, hibázik, mikor a cölibátust erőlteti, hibázik, mikor elutasítja a Szent Szellem-keresztséget, és elutasítja azt a tételt, miszerint Jézus áldozata egyszeri és örökkévaló volt. Coffey könyve meglehetősen pontosan, ám mindvégig megértően fogalmaz. Nem az egyszerű hívők ellen irányul, hanem az egyházi vezetésen ( Coffey szerint a pápai hatalomnak sincs bibliai eredete) kéri számon a katolikus e...