Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár és az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága 2021.szeptember 8-i, az első Bethlen- kormány megalakítása 100.évfordulója tiszteletére szervezett konferenciájának előadásai. Dacára a sok és színvonalas monográfiának, Bethlen István alakja még mindig nem része a magyar történeti köztudatnak. Nincs még benne a magyar elmékben és lelkekben, hogy a Horthy-korszaknak több alkorszaka is volt, s ezen alkorszakok egyik legkitűnőbb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kvalitású politikusa Gróf Bethlen István. A VERITAS Történetkutató Intézet által szervezett konferencia könyvbe rendezett anyaga hozzájárul a magyar történeti köztudat árnyalásához. Mind a 12 tanulmány ismertetésére nincs mód ebben a könyvajánlóban, inkább a recenzens " személyes kedvencein" keresztül próbálom megértetni, mennyire fontos is ez a könyv a magyar történettudománynak.  Mindenképpen érdemes Szakály Sándor tanulmányával

Korom Mihály : A fasizmus bukása Magyarországon című könyve a Kádár-korszak szellemileg legsötétebb első időszakában, a marxizmus tombolása idején jelent meg, Szerző pedig teljesítette a politikusok és kultúrpolitikusok elvárásait. A mű a marxizmus és a szavjet Vörös Hadsereg apoteózisa. Csak azoknak ajánljuk, akik a történetírás történetével foglalkoznak. Merthogy Horthy nem volt fasiszta. Az ő nevével fémjelezett politikai rendszer sem volt az. Fasizmus nem egyenlő a nemzetiszocializmussal, előbbi olasz, és Mussolini nevéhez kötődik, utóbbi német, és Adolf Hitler neve fémjelzi. Horthy jobboldali politikus volt, aki egy diktatorikus-tekintélyuralmi rendszert hozott létre. Ezen rendszer egyes elemeiben megegyezett a német vagy az olasz szisztémával. Csakhát a külpolitikai orientáció...A modern történeti munkák természetesnek veszik, hogy a trianoni béke után Magyarországnak a németekkel vagy az olaszokkal kellett szövetségre lépni. Kérdezem én: miért törvényszerű ez? Miért nem szövetke

A magyar történeti közgondolkodás szerint a trianoni békét követően a győztes utódállamok megalakították a kisantantot, mely jó viszonyt ápolt a Nyugattal, és következetesen magyarellenes volt. Ádám Magda nagyszerű könyve, A kisantant és Európa, alaposan árnyalja ezt a képet. Nem azért teszi ezt, hogy együttérzést keltsen a román, a jugoszláv és a csehszlovák kormányzat iránt, hanem pusztán a történeti hűség kedvéért. Miben mond újat Ádám Magda könyve a megszokotthoz képest? Sok mindenben, emeljünk ki ezek közül néhányat! - Franciaországban mindig is működött egy magyarbarát irányzat. Clemenceau bukésa után, 1920 és 1221 tavasza között komoly esély volt egy francia-magyar kiegyezésre. Csakhogy az 1921-es francia választásokon a békeegyezményéről ismertté vált Briand került kormányra, aki nem félt attól, hogy az utódállamok közelednek a fasizálódó Olaszországhoz. Ezért kereste a francia külpolitika a csehek és a jugoszlávok kegyeit, akár a magyarok rovására. - Károly király puccskísérl