Könyvekről mindenkinek

 Justh Zsigmond (1863-1894) egyike a magyar irodalom tragikusan fiatalon elhunyt alkotóinak. rövid életében elkezdte A kiválás genezise című sorozatát, melyben filozófiai és szociológiai nézeteit fejtette volna ki, tizenöt kötetben. A tizenöt kötetből három készült el, ezekből a leginkább színvonalasra a Fuimus sikerült. Fuimus latinul annyit jelent: voltunk., ezt itt úgy kell érteni, hogy valaha dicsők voltunk, mára pedig elkorcsosultunk- tehát Justh a Kölcsey-féle nemzethalál- gondolatot viszi tovább, csak már kevésbé romantikus formában, kevésbé végletes kifejezésmóddal, polárosult társadalmi körülmények között.  A regény cselekménye ( és ez itt egy rövid spoiler akar lenni, aprócska reflexiókkal) röviden összefoglalható, mert nem a cselekmény, hanem a párbeszédesa formákban előadott történelmi-filozófia fejtegétesek alkotják a regény lényegét. Márfai Márfay Gábor, felvidéki nemesúr, különös végrendelettel örvendezteti meg hozzátartozóit: a Gábor fiút el kell szakítani családjától,

 G.B.Shaw színművének nagyon érdekes a keletkezés- és fordítástörténete. Mivel van benne egy szép hosszú jelenet, mikor is a főszereplők a Pokolban kalandoznak, mind az anglikán, mind a római katolikus egyház tiltakozott bemutatása ellen, teljes egészében a darabot csak keletkezése után 14 évvel mutathatták be a maga teljességében. Nagy sikert aratott, az első világháború körülményei közepette pedig sokan véltek aktuálpolitikát belehallni-látni e műbe. A darab eredeti címe Man and Superman. Már 1906-ban, a Révai testvérek látták, hogy ezt így magyarra lefordítani ( Ember és felsőbbrendű ember), nem igazán fedi a darab lényegét- ennek ellenére ezen címmel adták ki könyv alakban, 1906-ban- majd 1917-ben Ottlik Géza újból lefordította, s a mű immár Tanner John házassága címmel jelent meg magyarul, könyv alakban. Nem volt, rossz, de közeledett a háború vége, az emberek többsége nem irodalommal és színházzal volt elfoglalva. Mi, a 21.században, azért választottuk az Ottlik Géza által javaso