Kádas István-Weisz Boglárka (szerk.):Hatalom,adó, jog.Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról

 A középkor a modern kori emberiség leghosszabb történelmi időszaka, mégis, talán erről a több, mint ezer évet átfogó korszakról tudunk legkevesebbet. Talán az uralkodókat, az államokat, a politika- és hadtörténetet még ismerjük valamelyest, de a nem hivatásos érdeklődő a középkori ember mindennapjairól, életmódjáról, gazdálkodásáról és kereskedelméről vajmi keveset tud. A kádas István és Weisz Boglárka által szerkesztett, 17 tanulmányt tartalmazó kötet megpróbálja kitölteni ezt a tudásunkban tátongó űrt, sikerrel. A közölt tanulmányok érdekesek, relevánsak, alkalmasak arra, hogy a középkor történetében már valamennyire járatos Olvasó érdeklődését, kíváncsiságát mélyítsék, kutatásra ösztönözzenek. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt tudunk adni abból az elképesztően gazdag, horizontálisan és vertikálisan is tagolt tudásból, mely ebben a könyvben fellelhető.

Megtudhatjuk, mi történt akkor, amikor Hunyadi Mátyás királyunk rendkívüli adót vetett ki egy gazdagnak számító városra- vajon volt módja az adott városnak alkudozni? S hogyan töltötték fel az üres kincstárat a közelgő királytalálkozóra? Mire volt elég néhány hordó bor? Mit tartalmaz és mennyire tekinthető hitelesnek Osvát kincstartó 1490. szeptemberében összeállított jegyzéke? Miért szerepelnek a jegyzékben egyes tételek mellett érvénytelenítő áthúzások? Lehetséges volna, hogy egyes városok adóját teljes egészében elengedték? hogyan adóztatta meg az uralkodó Pozsony várost 1487-1496 .között? Hogyan terhelte meg a polgárok zsebét a kivetett adó? Neumann Tibor terjedelmes tanulmányából mindezen kérdésekre választ kapunk.
A középiskolai történelemtankönyvekben az szerepel, hogy jászok, kunok kiváltságos nép voltak, és jóval kedvezőbb módon fizettek adót, mint az " átlagpolgár". Vajon tényleg igaz ez az állítás? a kedvezőbb feltételek nem jelentettek valójában nagyobb terheket? Weisz Boglárka ezt vizsgálja tanulmányában. Megtudhatjuk, hogyan befolyásolta a II.András idején kibocsátott, az erdélyi szászoknak kiváltságot adó Andreanum I.Károlynak a jászoknak adott kiváltságlevelét ( 1323. március 8.). Weisz Boglárka szerint a 14.század elején a jászoknak három csoportját különböztethetjük meg:
- Kunok alatt élő jászok ( ne feledjük, hogy a kunok jóval hamarabb érkeztek a Magyar Királyság területére, mint a jászok)
- Valamely jászok alá vetett népesség ( ezek lehettek jászok vagy nem jászok is- tehát a jászság ekkor már messze nem volt egységes társadalmilag)
- A király számára különleges katonai szolgálatot teljesítő jászok- ebből, recenzens szerint ,az következik, hogy a jász nép körében a katonai életforma inkább ritkaságszámba ment, semmint megszokottnak számított.
Sajnos- mint az a tanulmányból kiderül, a jászok története nem számított sikertörténetnek. 1453. körüli jegyzékben már azt olvassuk, hogy a népesség szegénysége miatt az eredetileg kivetett 10 000 forintos adót csökkenteni kellett 3000 forintra....
De olvashatunk tanulmányt Árpád-kori mérlegekről, a kitűnő illusztratív oldalakon láthatunk a magyar történelem korai időszakából származó mérlegserpenyőket, megismerhetjük a márkasúly magyarországi történetét- mely szerves összefüggésben hazánk középkori ezüstbányászatával. Megtudhatjuk, hogyan került két porosz származású szakember a magyar pénzügyigazgatásba Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején. Gál Judit szenzációs tanulmánya pedig eligazít bennünket a dalmáciai városok egyházi földadományainak kérdésében.

Ajánljuk ezt a könyvet, minden, a középkori ránt valamennyire is érdeklődő történésznek, egyetemi hallgatónak, tanároknak. A hétköznapok történetét ismerhetjük meg belőle. Nagyon izgalmas.

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest, 2017.