Bódy Zsombor-Horváth Sándor (szerk.):1944/45:társadalom a háborúban

 A könyv alcíme: folytonosság és változás Magyarországon.
A rendkívül színvonalas tanulmánykötet olyan, a magyar történettudományban még újnak számít kutatások eredményeit tárja fel, melyek a második világháborút az egyszerű ember, a hétköznapok, a társadalom szemszögéből vizsgálják. A Bódy Zsombor és Horváth Sándor szerkesztésében megjelent könyv mindemellett kitér arra is, hogy a társadalom életében mennyiben vált el egymástól 1944/45 és az azt követő időszak. Vajon a háború sebei mennyiben voltak lelki sebek? A háború alatt felvett magatartásformák mennyiben éltak tovább a háború után? A társadalom a háborúban vajon átváltozott " társadalom a békében"-né, vagy pedig tovább örökítette a háborús időszak jelenségeit, magatartásformáit? 
Ebben a kis könyvajánlóban nincs módunk minden tanulmányt részletesen elemezni, értékelni, inkább csak felvillanás- szerűen ajánlunk ebből a remek könyvből szubjektív módon kiemelt részleteket. 

Bódy Zsombor egy műszaki tisztviselő naplója alapján megírt memorá alapján elemzi Magyarország második világháború alatti társadalmát. Megtudhatjuk, hogyan viszonyult V.J. ( minden név fiktív) Horthy kormányzóhoz, hogyan került kapcsolatba a szociáldemokrata párttal ( még Mónus Illéssel is találkozott). V.J. a háborúból elsődlegesen azt érzékelte, hogy tovább szélesedik a magyar társadalom ollója: egyesek még gazdagabbak, mások még szegényebbek lesznek. 

Kunt Gergely egy kamaszlány ( fiktív nevén Margit) naplóját elemzi, ezen keresztül mutatja be a kor fiatalságának érzületeit, látásmódját. Margit rajongott Horthy Miklósért, a háború szerinte Isten büntetése volt az emberek elvilágaisodása miatt. Margit antiszemita volt, a 39.oldalon olvashatjuk, mi volt a véleménye a zsidókról. A tannulmány elolvasása után csak annyit mondtam magamban:ha minden fiatal így gondolkodott, nem csoda, hogy olyan sok negatív jelenséget, téves gondolatot cipel a hátán ez a nemzet már évszázadok óta. Szóval, ami engem illet, ez a bizonyos Margit cseppet sem rokonszenves nekem. 

Ritter György egy kitelepített sváb asszony sorsát elemzi, helyezi általános történelmi kontextusba. A.K. esetében még az is súlyosbította a borzalmakat, hogy családi életük sem volt mindig rendben. Borzalmas olvasni, mennyire nem bántak embermódra az emberekkel. Minden bizonytalan volt, ide-oda terelgették őket, hol kényszermunkát végzett, hol Németországba utazott. És hányan és hányan éltek akkoriban így, a teljes bizonytalanségban, otthontalanul! 

Pihurik Judit hadifoglyok leveleit elemzve jut el nagyon fontos következtetésekig:
- A foglyok nem mindig láthatták át, hogy a hatalmas szovjet fogolytábor-rendszerben éppen hol is a helyük
-Többféle módon viselték a foglyok a fogságot:volt, aki egyáltalán nem bírta, sorozatosan szökni próbált, mások ideiglenesnek tekintették helyzetüket, egy harmadik, kisebb csoport pedig úgy vélte az oroszok úgysem engedik őket haza soha, úgyhogy meg kell próbálni beilleszkedni. 
- A helyi lakosság nem tudta őket segíteni, mivel nekik maguknak sem nagyon volt élelmük.
- sok szovjet ember gyűlölte a hadifoglyokat ( hozzátenném: szerintem inkább azok, akik elveszítették valamelyik családtagjukat, rokonukat). 

Akinek kezébe kerül ez a könyv, ne hagyja ki Palasik Mária:Politikai gyilkosságok 1945-ben- értelmezési lehetőségek című tanulmányát! A zavaros viszonyok között, az Ideiglenes Kormány hatalmának gyengeségét, az információtovábbítás nehézségeit kihasználva 1945-ben Békés megyében a kommunista Rábai Imre és elszánt követői megalakították a Dévaványai Köztársaságot, ahol az 1919-es Tanácsköztársaság visznyait élesztették újra: rendőrterror,rekvirálások, emberek börtönbe zárása. Dévaványáról húszasával menekültek az emberek Debrecenbe. A magyar történelemnek kevésbé ismert eseménye ez, nincs benne a köztudatban. 

De olvashatunk tanulmányt a buchenwaldi koncentrációs táborban sínylődő magyarokról, az erdélyiség, mint identitás változásáról, a házmesterek szerepéről a holocaustban ( szerintem készült már egy következő tanulmány a házmesterek szerepéről a Rákosi-diktatúrában), és még sok érdekes, a történelem iránt érdeklődők számára csemegeként szolgáló témákról. Az 1944/45:társadalom a háborúban című könyvet ajánljuk történelemtanároknak, történelem szakos egyetemi jallhatóknak, s mindazoknak, akiket érdekel közelmúltunk ( illetve: már nem is annyira közelmúltunk) részletes története. 

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2015.