Niall Ferguson:Végzet.A katasztrófa politikája

 Niall Fergusonnak, napjaink egyik legelismertebb történészének legújabb könyve remekül beilleszti a katasztrófákat az emberiség történelmének hosszú láncolatába. Másfelől, olyan szakmai kincsesbányát tár fel, melyet minden történész kedvésre hasznosíthat sahát szakterületén. Nin cs mód ebben a rövid könyvajánlóban arra, hogy a Végzet. A katasztrófa politikája könyv teljes elemzését nyújtsuk át a Tisztelt Látogatóknak. Inkább csak egy-két, minden történelem iránt érdeklődő Olvasó számára érdekes dolgot szeretnénk kiemelni.

A könyv legteljesebb mértékig interdiszciplináris, a teljesség igénye nélkül az alábbi tudományágak eredményei szerepelnek benne:atomfizika,geográfia,játékelmélet,matematika,szeizmológia, oceanográfia, paleontológia, politikatudomány, szociológia,tengerbiológia, történettudomány,valószínűségszámítás, és még sorolhatnám. Nekünk, 21. századi Olvasónak nagyon jó, hogy ez így van, mert ezt a témát, csak így lehet megközelíteni, sokoldalúan, több tudomány nézőpontjából. Történészek figyelmét külön felhívnám a 66 oldalon kezdődő Kliodinamika című fejezetre, ahol is Ferguson ismerteti a 
- Strauss-Howe elméletet, mely szerint 80-90 évenként generációs ciklikus átrendeződés megy végbe a történelemben
- Ian Morris elméletét az államfejlődési majd összeomlási ciklusokról
- Cseng Csen elméletét a kínai történelemben előforduló ciklusokról
- Turchin és Nefedov: Évszázados ciklusok című könyvének alapgondolatait. 
-a Turchin nevéhez fűződő Seshat adatbázist, amely több száz állam történelmének fontos és kevésbé fontos adatait tartalmazza az újkőkortól a modern kor hajnaláig. 
Mivel ez a ciklikus szemléletmód a magyar történettudománybanmég nem terjedt el, viszont a nemzetközi historikusok között igencsak intenzíven, mondhatni: exponenciálisan terjed, érdemes ezt a fejezetet minden történelmemel foglalkozónak, tanárnak, diáknak, elolvasnia. Ugyanakkor Ferguson kissé szkeptikus is a cikluselméletekkel szemben, mert szerinte még nem született olyan általános elmélet, mely az emberiség történetének valamenny katasztrófáját magyarázná.
Megismerkedünk " tételesen" is a nagy katasztrófákkal: a hatalmas pusztítást okozó földrengésekkel ( érdekes, hogy az emberek mindig újjáépítik a földrengés következtében elpusztult városokkal), a napot és eget elsötétítő vulkánkitörésekkel ( figyelem: nem az indonéziai Krakatau kitörése volt a legfélelmetesebb, hanem egy szintén indonézia tűzhányó 19. század eleji kitörése.). Részletesen elemzi a szerző a fukujimai kataszrófa lefolyását, okait, és következményeit.Nagyon figyelemreméltó az éhínségek elemzése. Merthogy Ferguson szerint
- az éhínségnek egyaránt vannak természeti és politikai okai. Politikai okok közé számítja például Sztálin Szovjetuniójának ( Ukrajna, Kazahsztán) 1930-as évekbeli szörnyűségeit, vagy a Mao Ce-tung által mesterségesen generált Nagy Ugrás szörnyű, tragikus, több tízmillió ember halálával végződő befejezését. De elgondolkodhatunk azon, volt-e Európában " kis jégkorszak", vagy inkább csak a lassú információáramlás, és kormányzatok tehetetlensége okolható a 17.század regionális katasztrófáiért. Nagyon új tényanyagot közöl Szerző az 1840-es írországi éhínségről. Mint kiderül, Belgiumból került Írországba a burgonyavészt okozó baktérium- nem is egy kórokozó okolható a történtekért...Megdöbbentő Winston Churchill érzéketlensége az 1943-as bengáli éhínség kapcsán. 

Ajánljuk ezt a remek könyvet minden történésznek, történelemmel, szociológiával, orvostudománnyal foglalkozó egyetemi hallgatónak, és minden nyitott gondolkodású, érdeklődő embernek. Nagyon releváns, ugyanakkor kivűlóan megírt tudományos munka. 

Ford: Gebula Judit. Scolar Kiadó, 2021.