William James:A vallási élmény változatai

 William James könyve alapvető mű mind a valláspszichológusok, mind a vallásfilozófiával foglalkozók számára. A vallási élmény változatai a 20.század első felében jelent meg, ennek ellenére mai napig releváns és aktuális szakirodalomnak tekinthető. Stílusa egyszerű, mindenki számára érthető, angolszász országok teológiai kurzusain ezért alapozó mű A vallási élmény változatai.

William James részletesen foglalkozik az átlagostól eltérő pszichológiai állapotokkal. Kilátástalannak tartja a vallás végleges és frappáns fogalmi meghatározására irányuló küzdelmet. Álláspontja szerint minden ember tudattalanjában ott van az Isten iránti fogékonyság, az egyén életpillanataitól függ az, hogy a tudattalannak eme része mikor élesedik, tüzesedik be, mert voltaképpen ezt jelenti az Isten hívására adott válasz. Megkülönböztet egyszer született és kétszer született embereket: előbbieknél a vallás mintegy magától jön, külső és belső kényszerek nélkül, utóbbiaknál szükség van a a megtérés folyamatára. A megtérést általában valamilyen nagy érzelmi és érzék-beli megrázkódtatás kíséri: fényjelenségek észlelése, az idő normális menetének felborulása, az érzékek korlátozottsága ( különösen a szaglásé és a tapintásé). Egy félmondatot elejt James a pünkösdi felekezetekről is, melyek szerinte túl nagy szerepet tulajdonítanak az élményeknek, s kevésbé figyelnek a vallás többi dimenziójára. 

Nagyon kritikus James a középkori értelemben vett szentséggel: Szent Terézről például azt írja, hogy sajnálja őt, mivel káprázatos intelligenciáját, csodálni való hitét pitiáner dolgokra vesztegette. Nem látja értelmét a testi aszkézisnek, bár elismeri az aszkézisban rejlő, Isten megismeréséhez közelebb vivő lehetőségeket. Ugyanakkor kritikus kora protestáns felekezeteivel is, mivel szerinte figyelmen kívül hagyják a hit és az esztétikai érzék összekapcsolódását. Szerinte egy katolikus számára a protestáns templom és protestáns istentisztelet csak " szegényház". A gyónással kapcsolatban kritikus, egyedül a fülbegyónást tartja elfogadhatónak. Egyáltalán: hibának tartja a teológiának kizárólagosan a bűnökre való orientációját. 

Szerző vázlatosan foglalkozik a különböző istenérvekkel ( pl. természeti, ontológiai), kiemeli, hogy ezek a racionális elme számára készültek, az igazi vallásosság ennél sokkal több. 

James mindvégig a pragmatikus filozófia talaján áll. Ez az Európában kevéssé népszerű, inkább az amerikai gondolkodáshoz adaptált rendszer ha nem is veti el teljesen, de háttérbe szorítja a metafizikát. A könyv ennek megfelelően számtalan esetleírást, mindennapi praxisból vett gyakorlati példát tartalmaz, a legtöbb Olvasó legnagyobb örömére. Kerüli a fogalmi általánosításokat, inkább a vallás és az egyén kapcsolatára koncentrál. Ajánljuk ezt a könyvet minden teológusnak és minden hívőnek. 

Osiris Kiadó, Budapest, 2019.Fordította Babarczy Eszter. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása