Alan Baddeley:Az emberi emlékezet

 Mindannyian emlékszünk dolgokra, és mindannyian felejtünk el dolgokat. Alan Baddeley könyve nemcsak azért hasznos, mert feltárja az emberi emlékezet mélyebb struktúráit, hanem azért is, mert ötleeketet ad mindazoknak, akik saját emlékezet-problémákkal küzdenek, vagy pl. olyan gazdasági ágazatban dolgoznak, ahol az emlékezetnek fontos szerepe van. Az emberi emlékezet című könyv nyelvezete azonban erősen szakmai, elsősorban psszichológusoknak készült. 

Az első nehézség már az "emlékezet" szó definíciójánál felmerül. Baddeley szerint úgy közelíthetjük meg legjobban az emlékezet fogalmát, ha olyan betegeket vizsgálunk, akiknek emlékezete teljesen sérül vagy hiányos. Egy negyvenes éveiben járó televíziós műsorvezető példáján ismerhetjük meg az emlékezet ( s annak elvesztése, az amnézia), jelentőségét. Baddeley fiktív kísérletbe fog, emlékezetdobozt készít, majd felteszi a kérdést: mi volna a legfontosabb ,amit ebbe a dobozba beletenne. Melyek azok a kérdések, melyek az emberi emlékezetet legjobban foglalkoztatják. Szerző szerint ezek a kérdések: ki vagyok én, mi az, amit tudok, valamint hogyan fog tanulni az emlékezet, hogyan fejleszthetem intellektuális készségeimet. 

A továbbiakban olvashatunk az emberi emlékezet különböző fajtáiról:szenzoros emlékezet, vizuális emlékezet, azon belül ikonikus emlékezet, rövid és hosszútávú vizuláis emlékezet, vakuemlékezet. Megtudjuk, hogyan ismerünk fel emberi arcokat, hogyan olvasunk le róla érzelmeket, valamint legondolkodunk azon, hogy az egyszer már felismert arcok mennyire befolyásolnak bennünket embertársaink megítélése során. Rájövünk: az emlékezetet kutató pszichológusok rendkívül szúk időtávokkal dolgoznak. A 47. oldalon találunk egy kísérletet, amelyben az alanyoknak nem figyelt szövegből kell részleteket felidézni. Ha a felolvasott szöveget csend követi ( azaz nem keletkezik újabb inger), akkor kb. 5 másodperccel tovább emlékszünk arra a szövegre ,amelyre nem figyeltünk oda. ( Recenzens hozzátenné, ezért szokták tanácsolni az üzletkötőknek, azt, hogy a lényegesnek tartott szövegrészek után maradjanak csendben. Ez a tanács többnyire hiábavaló). Nagyon fontos, hogy az ingerek kódolásának, így az mlékképek tárolásának is, szintjei léteznek, ezért van az, hogy emlékezetünk elkülönít fontos és kevésbé fontos dolgokat, melyekre igyekszik nem emlékezni. Ha mindenre egyforma intenzitással emlékeznénk, hamarosan megőrülnénk. Az is érdekes kérdés, lehet-e kondicionálni az emlékezet. Amerikai példákból kiderül, hogy igen. Ráadásul a memória ( amely nem teljesen azonos az emlékezettel), nemcsak fiatalkorban, de idősebb életkorban is fejleszthető. 
Rendkívül sokoldalú az emberi emlékezet, sok módon, perspektívából lehet vizsgálni. Baddeley könyve teljes mértékben átfogja az utóbbi idők releváns kutatásait, korszerű, naprakész, a tudomány élvonalának eredményeit hozza be polcainkra. 

Alan Baddeley:Az emberi emlékezet című könyve hatalmas monográfia, közel 650 oldal. Minden pszichológus számára alapmű. Fordította Racsmány Mihály, Magyarországon kiadja az Osiris, 2001.