Kende Péter:Nemzetek és népek Kelet-Közép-Európában

 Kende Péternek,Európa egyik legismertebb szocciológusának és politikatudósának esszéiből, cikkeiből olvashatunk kitűnő válogatást az életműsorozatna ebben a kötetében. Persze, a művek olvasásakor és értéklésekor számításba kell venni két tényezőt: az egyik az, hogy zömük francia olvasóközönségnek íródott, ezért akadnak a szövegekben számunkra triviálisnak tűnő megállapítások is. A másik az, hogy több esszé akor íródott, aimokr az események éppen zajlottak (pl. véget ért a hidegháború), így aztán az érdemdús Szrzőnek nem lehetett meg az a történeti perspektívája, ami nekünk, 21.századi Olvasóknak már megvan. 
sokat gondolkodtam azon, milyen könyvajánlót írjak erről a könyvről. Mivel rengeteg adatról, információról van szó, néhány észrevételt fűznék inkább a szövegekhez, ebbből aztán a Kedves látogató is megtudja, miféle témákról írt ezen könyvében Kende Péter. 

1. Szeretném kiemelni az eszék közérthető nyelvezetét. Kende Péter általában mellőzi a politikatudományi szakzsargont, ahol viszont alkalmazza, ott alaposan meg is magyarázza. Ebből következően az esszék minden olvasni tudó ember számára érthetők. Kerüli a címkézést, a ebben a könyvben nincsenek lapos történetírói közhelyek, minden alaposan meg van magyarázva és indokolva. Korrekt.
2. A nacionalizmusról és kommunizmusról szóló esszében használja Szerző az " autonóm cselekvés" fogalmát. ( 16.o.). Ugyan, kérdezhetjük utólag, 1920 után miféle autonóm cselekvési tere volt a Kelet-Európában tanyát vert és államot alapított népeknek? Semmi, vagy nagyon kevés. Magyarországot egyre fokozottabban kötötte magához Németország, és az az igézet, melyet ennek az államnak a vezetése a magyar politikai osztály számára jelentett.1944. márciusában aztán bekövetkezett a legrosszabb: Németország megszállta Magyarországot. 
Románia örlődött: a szövetségesekhez vagy a németekhez húzzon-e? Még a legszabadabbnak és legdemokratikusabbnak elkönyvelt Csehszlovákia is kénytelen volt alkalmazkodni- mivel Hitlerhez nem akart, Sztálinhoz, mondván: onnan jön a kisebb rossz, és hát messzebb is van. A bábállammá lett Szlovákia 1940-es évekbeli politikai vezetése is bedőlt a német blöffnek, alárendelte saját országát a német érdekeknek. Lengyelország 1938 után megszűnt független ország lenni. Arra akarok kilyukadni, hogy Kelet-Európában ( vagy nevezzük inkább, Szűcs Jenő terminológiájával Kelet-Közép- Európának) nem az 1945 utáni kommunizmussal kezdődött minden rossz. Sőt, a német ( vagy Magyarországon nyilas és német, mert kollaboráns nálunk mindig akadt, jó sok) uralom megszűnte sokakban a történelmi újrakezdés lehetőségének illúzióját hozta el. Aztán az 1940-es években következett a keserű csalódás: Sztálin Szovjetuniója semmiféle mozgásteret nem tűrt. Kelet-Európa identitásvesztése, töténelmének felkavarása csak folytatódott. 
3. Nyugat és Kelet viszonyáról szólva Kende Péter megjegyzi, hogy a Tizenketteknek ( azaz a fejlettebb Nyugatnak) nincs koncepciója azzal kapcsolatban ,mit is kezdjen a több országban újjáéledt nacionalizmussal. Szerzőnek ebben igaza van, semmiféle koncepió nem volt, nincs is. látjuk a mostani orosz-ukrán háború példáján. De láthattuk ár a jugoszláviai polgárháború esetén is: az ideérkező katonák nem értették, hol vannak,mi történik itt, mert parancsnokaik sem nagyon értették. Vagy ott voltak a 2014-es események: nagyon hobozott a Nyugat, hogy kell-e egyáltalán valamit tenni az orsosz-grúz konfliktus kapcsán. Végül arra a következetetésre jutottak hogy nem. Talán, akkor, abban a helyyzetben, így is volt jó.
4. Nagyon tetszett a Jászi Oszkrról szóló esszé.A magyar értelmiségi közgondolkodásban mindig volt- és korunkban is van- Jászinak egy baloldali és egy jobboldali értékelése. Kende Péter úgy " rakja rendbe" jászi eszméinek értékelését, hogy egyik irányzat mellett sem foglal állást, hanem a szövegek alapján értékeli ennek a renddkívül ellentmondásos gondolkodónak életművét.mindezen rokonszenvező bemutatás mögött feltárulnak az Osztrák-Magyar Monarchia akkori problémái:
- magyarság és nemzetiségek kérdése
- A Monarchia, mint politikai entitás helyzete Európában
- 
Ajánljuk Kende Péter: Nemzetek és népek Kelet-Közép-Európában című könyvét mindazoknak, akik szeretnének tájékozódni a térség történelme, politikai irányzatai tárgyában. Ajánljuk történészeknek és egyetemi hallgatóknak, tanároknak, politológusoknak, meg mindenkinek. Jó könyv, közelebb visz a megértéshez. 

Kalligram, Pozsony,2014