Albert Moukheiber:A7 elm3 trü4kje1

 Nem, nem elírás a cím, bizony, ez a könyv,A7 elm3 trü4kje1 pontosan arról szól, hogyan működik az emberi agy, amikor becsapva érzi magát/becsap másokat/ vagy tényleg be van csapva. A neves Szerző,Albert Moukheiber szórakoztatóan és megdöbbentően mesél arról, milyen külső hatások és miféle belső kényszerek torzítják észleléseinket, értékítéleteinket, választásainkat.

Megtudhatjuk, melyek azok a bistabil, vagy multistabil képek, és mit nevezünk a kettősség redukciójának. Elgondolkodunk azon, vajon hány és hány multistabil képet, látványt, jelenséget,folyamatot redukáltunk már hamisan életünk során. Megdöbbenünk, amikor olvasunk agyunk azon képességéről, hogy kitölt mindenféle hiányt- csakhogy nem az adott, valós eset, hanem korábbi tapasztalatok alapján. Elcsodálkozunk azon, hogy elménk a környezetében látható bizonyos tárgyakat állandónak tekint- például a tárgy helyzetét, formáját, ez az alapja a sokak által kedvelt bűvésztrükköknek is. A híres pénzes trükkben például a bűvész pont az ellenkező oldalú kezében tartja a pénzdarabot, melyben mi látjuk.
Moukheiber könyvének egyik alaptétele, hogy agyunk szeret történeteket mesélni, mindenből komplett történetet igyekszik összeállítani magunknak vagy másoknak, ezen történetek pedig csak részben fedik az érzékelhető valóságot.( szerintem érdemes lett volna szólni az agy ezen történetmesélő képessége és a sokszor irracionálisnak tűnő gyermeki fantáziaképek kapcsolatáról). Olvasunk magukat kitűnő látásúnak tudó vakokról ( egy ritka betegségről van szó, melyet a Földön eddig mindössze csak 25 esetben diagnosztizáltak),az emlékezet torzításáról( Szerző részletesen beszél Loftus mindent megváltoztató kísérletsorozatáról. Az amerikai pszichológus bebizonyította, hogy a tanúk emlékezete finoman szólva sem pontos, a torzításokban közrejátszik
-az előítélet
- a mindenáron való megfelelési kényszer: a szembesítéskor a tanúk olyankor is megjelöltek valakit, amikor a kísérletben bemutatott " tettes" nem is volt a felsorakoztatott emberek között. Egy másik kísérletben résztvevő diákok nem tudtak különbséget tenni a "nekiütközött" és a "nekicsapódott" autó között. Magyar nyelvben nem olyan éles a különbség, angolban igen.
1992-ben New Yorkban újraindítottak olyan ügyeket, amelyek döntően kizárólag szemtanúk vallomására alapozódtak és 70 százalékukban az ítéletet meg kellett semmisíteni, mert a DNS-nyom alapján elért eredmény eltért a szemtanúk megfigyelésein alapuló következtetéstől!
Elborzadva olvastam, mire képesek szélhámosok azzal, hogy eltorzítják emlékezetünket. Egy " kineziológusnőt" letöltendő börtönre ítéltek, mert pácienseinek azt sugalmazta, hogy gyermekkorban súlyos trauma érte őket, aztán ezt a nemlétező traumát " gyógyította" a doktornő. Egy másik kísérletben emberekkel hitették el, hogy gyermekkorukban elvesztek egy bevásárlóközpontban. A kísérleti alanyok még hozzá is tettek a történethez, újabb és újabb- valóságban nemlétező- traumákat találtak ki!
Megismerkedünk a pszichológia olyan alapfogalmaival, mint heurisztika, kognitív disszonancia, infox ( utóbbi kifejezés, sajnos, a kommunikáció- és médiatudományok egyik alapfogalma is lett), kognitív torzítások. Minden cégvezetőnek, managernek, tanárnak ajánlom, hogy a Dunning-Kruger effektussal foglalkozó szövegrészt alaposan tanulmányozza, elkerülheti, hogy emberekben csalódnia kelljen..

Kiknek ajánljuk A7 elm3 trü4kje1 című, nagyon érdekes, kitűnő könyvet? Pszichológusoknak, pszichiátereknek,terapeutáknak mindenképpen,amúgy meg mindenkinek,akit érdekel a saját és környezete fiziológiai, leki, pszichés működése.

Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020.Fordította: Várkonyi Benedek

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása