Edward O.Wilson:Minden egybecseng

 A könyv alcíme:Az evolúciós gondolat
Edward O.Wilson modern korunk egyik legnagyobb természettudósa. Minden egybecseng című könyvében arra keresi a választ, hogyan alkalmazható az evolúviós gondolat az emberi megismerésre, a társadalomra, a tudományra. Alapkoncepciója az, hogy a világ akkor lenne univerzálisan megismerhető, ha a természettudományok és a társadalomtudományok közös nevezőt alakítanának ki. Wilson szerint ez azért nem lehetséges, mert a természettudományok sokkal több és jobb eredményeket mutatnak fel, míg a társadalomtudományok inkább csak egymással versengő koncepciókat. Éppen ezért utóbbiaknak kellene tanulniuk az előbbiektől. 
A neves Szerző ezután végigvezeti az emberi megismerés fázisain át az evolúció gondolatát, azaz összekapcsolja az ismeretelméletet a darwini gondolattal, abból kiindulva, hogy ha a biológia( ebben az értelmezésben a matéria, az anyag) evolúciós alapra épült, akkor a tudat, a szellem sem épülhetett másképp.

Az első fejezetben vázolja, ponrtosan hová kellene elérnie az emberiségnek:a környezeti politika, az etika, a társadalomtudományok és a biológia szerves együttműködésben kellene, hogy működjenek. Miért is van szükség erre az együttműködésre? Azért, mert az emberiség felélte földi erőforrásait, új perspektívákra van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán túlélje a következő ( azaz a jelenlegi, 21.századot). A különböző környezetvédelmi intézkedések azonban új társadalmakat fognak szülni, a fogyasztói társadalom- legalábbis ahogyan azt ma értjük- jelentősen módosul. A következő fejezet a felvilágosodás vilgába kalauzol el bennünket, ezt a 18.században kibontakozó szellemi mozgalmat Wilson pozitívan értékeli. Tudatosította az emberiségben azt, hogy a vallásos világképen kívül másfajta világképek is vannak. Bacon nyomán megértettük a tévedések természetét ( elme, törzs, piac, színház ködképei), amelyektől meg kell szabadulnunk. 
Wilson egyébként önmagát nem a hívő-ateista pólusok valamelyikén definiálja, hanem azt állítja magáról, hogy empirista. Híve a darwini evolúciónak. Azt elismeri, hogy nem hibátlan még a törzsfejlődési sor, vannak még hiányosságok, ellentmondások, de vannak szép számmal bizonyítékok is. Márpedig- teszi fel a kérdést a Szerző- ha nem létezne evolúció, akkor Isten miért rakta volna világot evolúciós bizonyítékokkal? Bevallom, ez a kérdés recenzenst is elgondolkodtatta. 
Nagyon fontos evolúciós bizonyítékot olvashatunk a 125.oldalon, Az elme című fejezetben: az emberi agy megőrzi a már alacsonyabb törzsfejlődési szinten is megtalálható hármas osztást:előagy, középagy, utóagy. Őszintén szólva, jómagam még soha nem gondoltam erre az egyszerű tényre evolúciós bizonyítékként. Szintén meggyőző érvnek tűnik a 124.oldalon található gondolat:ha az embert Isten teremtette volna, valószínűleg okosnak, kedvesnek, tisztességesnek teremtette volna. De az ember nem ilyen, hanem bűnös. Tehát- Wilson szerint-az embert nem Isten teremtette. Perse, felvetődik a kérdés:honnan tudjuk, hogy a premissza igaz?- tehát, hogy ha az ember valami felsőbb égi hatalom teremtette volna, akkor jó lenne és bölcs lenne? 
Szót ejt Wilson genetika és evolúció kapcsolatáról. Mivel a magyar ismeretterjesztő irodalom e témában eléggé szegényes, ezt a fejezetet különösen ajánljuk minden érdeklődő Olvasónak. A legfontosabb, amit a Minden egybecseng c. műből erről a témáról tanulhatunk:le kell számolni az egy tulajdonság-egy gén, illetve az egy betegség- egy gén elmélettel.Minden tualjdonség, betegség van annyira összetett, hogy gének összetett játékának tulajdoníthassuk. Szerző szerint nem az a kérdés, hogy egy tulajdonság genetikus avagy környezetileg létrejött, netán öröklődő-e, hanem az, hogy a környezet milyen módon torzítja el a mendeli genetikai alapokat. Az emberi viselkedés genetikája mindenképpen hatással van az evolúcióra, de hogy hogyan, azt még a tudomány élvonala is csak kapisgálja. 

Nincs módunk ebben a rövid könyvajánlóban, hogy e neves Szerző gondolatgazdag művét elejétől végéig megtárgyaljuk. Csak jelezni, kiemelni tudtam egy-két érdekes kapcsolódási pontot, melyek felkelthetik a kíváncsi Olvasó érdeklődését. Ebből következik, hogy ez az a könyv, amit mindenkinek ajánlunk. Merthogy a kezdetre és a végre mindannyian kíváncsiak vagyunk, ugyebár. 

Typotex Elektronikus Kiadó Kft, 2003.
Fordította:Csaba Ferenc et al.