Kulcsár Béla:Robottechnika

 Napjaink közbeszédében rendkívül sok vita folyik a robotokról.Optimista várakozások keverednek sokszor valós,olykor irracionális félelmekkel. A robotok kérdése komoly gazdasági kérdés, amely kérdéskörre azonban csak akkor adhatunk releváns válaszokat, ha ismerjük magukat a robotokat, azokat a furcsa szerkezeteket, amelyekről beszélünk. Ebben a racionális megismerésben nyújt nekünk nagyon hasznos segítséget Kulcsár Béla könyve, a Robottechnika. Használható tankönyvként is, dde bármilyen műszaki érdeklődésű ember haszonnal forgathatja. 

Az első fejezet a korai robotok történetéről szól. Az emberiség már az ókorban törekedett arra, hogy emberszerű, bizonyos tevékenységeket végezni képes szerkezeteket készítsen. Kulcsár Béla ezek közé sorolja Heron mechanikus színházmodelljét ( ne feledjük, az ókori görögök stadionszerű színházakban adták elő színdarabjaikat, ezen létesítményekben pedig igen jól jött volna egy mechanikus segítség). Érdekes, hogy a Homérosz műveiben gyakran tettenérhető motívum, miszerint az istenek képmást készítenek maguknak, szintén ehhez a fejlődési folyamathoz sorolja. Ha belegondolunk, jogosan! De az előzmények közé tartozik Paracelsus Homonculusa, vagy éppen Bezalcel (1552-1612) Góleme, de Mary Shelley Frankenstenje is. Láthatjuk, a legkorábbi " robotok" valamilyen emberszerű, vagy az ember képességeit megsokszorozó szerkezetek lettek volna. Külön szó esik Kempelen híres sakkozó automatájáról, mely ugyan nem volt automata, hiszen ember sakkozott benne,mégis, a korabeli technikai viszonyok közepette óriási technikai újításnak számított. 
Egy nagyon fontos évszámmal találkozunk a második fejezetben. 1959-ben kezdte meg munkáját ugyanis az első ipari sorozatgyártású robot. Azt gondolom, érdemes lett volna erről a szerkezetről részletesebben írni, hiszen ez ugyanolyan mérföldkő a robottechnika történetében, mint Neumann János felfedezései a számítástechnika történetében. A "robot" modern fogalmi meghatározásánál Szerző a Német Mérnökök Egyesülete ( VDI) definícióját fogadja el- mivel könyvajánlónk igencsak rövid, ezt most részleteseben nem ismertetjük. Nagyon érdekes viszont az az ötös felosztás , melyet szintén a német mérnökegyesület leírása alapján sorol fel a Szerző. Nagyon fontos tudnunk, hogy az ipari robotok nem a semmiből lettek, hanem az anyagkezelő berendezésekből fejlődtek ki. Eszterint az anyagkezelő berendezések fő funkcionális egységei:tárolóberendezés, leválasztóberendezés, mozgatóberendezés ( ezen belül vannak manipulátorok és teleoperátorok), tartóberendezés,vizsgálóberendezés. 
A 4.fejezetből, mely a robotok felépítéséről szól, megismerjük magát a felépítés logikai rendszerét. Koordináta-rendszereket kell elképzelnünk, ezekbe kell tkp.belehelyezni a robotokat. Hiszen a termelésben semmi sem önállóan létezik, rendszerekben kell gondolkodni. 

Mindenkinek ajánlom a 7. fejezetet, mely arról szól, ami voltaképpen a legtöbb laikus felhasználót érdekli, a robotok hasznosításáról. Megismerkedünk a robotos anyagkezelő és technológiai  rendszerekkel, a mobil robotos rendszerekkel, és külön részfejezetet kapott az egyik legérdekesebb téma: a robotok alkalmazása az orvosi technikában. Ez a fejezet indenki számára szolgálhat hasznos tanulságokkal. 

Ajánljuk Kulcsár Béla:Robotok című könyvét a műszaki tudományok területén dolgozó valamennyi jelenlegi és jövendő szakembernek, és mindenkinek, aki szeretné megtudni az igazságot ezekről a nagyon hasznos konstrukciókról. Kitűnő könyv, nem mindig könnyű olvasmány, de érdemes megküzdeni vele, mert kölönleges tudásra tehetünk szert. 

Typotex, 2012.