Richard McGregor:Ázsia a világban

 A könyv alcíme:Harc a globális dominanciáért.Richard McGregor könyve egy sajátos háromszereplős nemzetközi dráma. Az Ázsia a világban című könyv az Amerikai Egyesült Államok,Kína és Japán sajátos gazdasági-hadászati-diplomáciai sakkjászmájának legújabbkori lépéseit elemzi. McGregor diplomáciatörténetet ír,ahol azonban jelentős szerepet kap a pszichológia,a személyiségek úgy általában,illetve mélyen belemegy McGregor a gazdasági folyamatok elemzésébe,hiszen-mint a könyvből kiderül-gyakran éppen ezek határozták meg a három ország diplomáciáját.Fejezetről fejezetre ghaladó spoiler helyett egy rövid kedvcsinálót írtam a könyvről. 

A második világháború után a győztes USA arra törekedett, hogy lefegyverezze és demokratizálja a legyőzött Japánt. Csakhogy 1949-ben Kínában kommunista hatalomátvétel következett be, az amerikaiak nagy rémületére. Csang Kaj-seket, az USA korábbi legfőbb szövetségesét, Tajvanra száműzték. Az amerikai vezetés tudta, hogy mindenrán meg kell akadályoznia, hogy Japánban is hasonló nemkívánatos politikai fordulat következzen be. 1951-ben a megszálló amerikaiak és a japán kormány új, demokratikus alkotmányt adott Japánnak, némi meglepetésre trónon hagyva Hirtohito császárt, akit sokan tartottak a második világháborús ázsiai rémálom egyik legfőbb felelősének. Csakhogy Japánnak szüksége volt ütőképes védelmi erőre, ha esetleg Mao Kínája úgy gondolná, hogy megpróbálkozik elfoglalásával. Éppen ezért Nixon,akkori alelnök, már 1953- ban, az alkotmány életbe lépése után két esztendővel kijelentette, hogy hiba volt Japánt teljesen lefegyverezni.Ezért amerikai támaszpontokat létesítettek az országban, ami állandó konfliktust okozott Kínával. Szintén nem erősítette az USA és Kína kapcsolatát, barátságát, az 1950-1953. között zajló koreai háború, amelyben az amerikai kirányította ENSZ-csapatok a délieket támogatták.
Mindezen konfliktusok ideológiai alapúak voltak. A háttérben mindig ott figyelt, lapult a gazdasági elit, amely- mindhárom országban- alig várta, hogy szempontjaival előtérbe kerülhessen. Mindhárom ország óriási piac, a vállalatok értékesítési részlegei számára valósgos aranybánya. Az 1960-as évektől ezek, a piaci szempontok előtérbe kerültek az ideológiai szempontok mellett. McGregor könyve tartogat néhány ( nem is annyira néhány, inkább:sok) meglepetést kínai, amerikai és japán vezetők hozzáállásáról, titokban vagy nyíltan kifejtett véleményéről. 
Meglepődéssel olvashatjuk,hogy a magát kommunistának, hatalmas országát pedig az ázsiai kommunizmus kísérleti terepének tekintő Mao Ce-tung nem volt éppen japánellenes,sőt...Kész volt feledni a második világháborúban elszenvedett sérelmeket gazdasági segítségért cserébe. Hiába, nem sikerültek a nagy ugrások...Japán gazdasági elitje rettegve gondolt arra, hogy esetleg más nagyhatalom ( például a Szovjetunió) kizárólagosságra tesz szert a  kínai piacon, ezért aztán eleinte titokban, később nyíltan, megkezdődött a két ázsiai ország közeledése, mely az 1980-as években, Teng Hsziao-ping főtitkár és Nakaszone japán miniszterelnök regnálása idején érte el csúcspontját. De még ekkor is voltak olyan tényezők, melyek árkot ástak a két ország közeledése elé. Ilyen témák voltak pl a második világháború és annak utóélete a két ország történelemkönyveiben, a hivatalos japán bocsánatkérés elmaradása, illetve szlsőséges szervezetek felbukkanása a felkelő nap országában. Japánban azt sem értették, hogy a Kissinger-Nixon féle pingpongdiplomácia (1971) nem Japán ellen irányul, mindössze egy hatalmas belső piac meghódításának kezdete. Kissinger egyébként- mint ahogy az Ázsia a világban című könyvből kiderül- nem igazán érzett személyes rokonszevet a japán politikai elit iránt...A japán-amerika jó viszony megbomlásának kezdete pedig az 1980-as évekre esik, amikor a fejlett japán autó- és elektrotechnikai ipar elárasztotta az USa lassan reagáló, konzervatív piacait. Volt, hogy az Amerikában forgalomban lévő videolejátszók 100 százaléka japán gyártmányú volt. 
Szóval, az derül ki Richard McGregor könyvéből, hogy a három ország viszonya 1945 után, finom kifejezéssel élve is, a " bonyolult", "sokösszetevős" jelzőket érdemli ki.Mindenképp megér egy vagy több könyvet a téma tárgyalása. 

Kiknek is ajánljuk Richard Mcgregor:Ázsia a világban című könyvét? Történészeknek, politológusoknak, Ázsiával foglalkozó földrajzosoknak, közgazdászoknak, és mindenekelőtt fiataloknak, a leendő értelmiségnek. Hogy megértsék, mitől is lett ez a mi világunk olyan,amilyen. A könyv nyelvezete szép, közérthető, minden művelt ember számára befogadható. Kitűnő munka. 

Gondolat Kiadó, Oikumené könyvek sorozat, 2018. Magyarra foordította Lázár Júlia