Körkép 79

 A Körkép antológia a 20.századi magyar irodalom egyik legjelentősebb vállalkozása. A kor legnagyobb írói közölnek ezekben az évente megjelenő gyűjteményes könyvekben elbeszéléseket, novellákat. Az alábbi könyvajánlóban áttekintjük a Körkép 79 egy részét,oly módon, hogy mindegyik alkotásról egy-egy mondatot írunk, afféle tájékozódást nyújtva a Kedves Látogató és a majdani Olvasó számára. 

Ágh István:Kövön ülök, hazatalálok
Ágh Istvánt elsősorban költőként ismerjük,novellistának is kiváló. A Kövön ülök, hazatalálok című elbeszélés egy jugoszláviai ösztöndíjas út története. Az író hazavágyakozásáról, honvágyáról, szerelméről, az ember örökös kötődésre való vágyáról szól. 

Balázs József:Aki szerette a fánkot és a halált
A cím Elvis Presley-re, a rock and roll korai korszakának legnagyobb énekesére, előadójára utal, aki nem sokkal az elbeszélés megírása előtt távozott tőlünk. A korabeli magyar sajtó szerint halálra ette magát- azóta tudjuk, hogy ez nem igaz. Az elbeszélés főhőse Hamala Henrik, a festőművész, aki ül a kocsmában, és arról ábrándozik, hogy megfesti a színek és formák nélküli képet. A mű a művészetről, a művész szerepéről és feladatáról szól.

Bereményi Géza: Irén levele
Bereményi műve klasszikus példája lett a művészetek közötti átjárhatóságnak és a különböző művészeti ágak egymásra hatásának. Irén alakja ugyanis a Cseh Tamás- Másik János- Bereményi Géza: Levél nővéremnek lemezeken is visszaköszön. Az "irodalmi Irén", ha szabad így nevezni, éppen depressziós, megpróbálja életproblémáit tanulással, személyes fejlődéssel kompenzálni, de persze nem sikerül. Volt férje szerelmes belé, ő ezt egyáltalán nem tolerálja, sőt, szeretne megszabadulni a férfitól. Depressziója üldözési mániává alakul, azt hiszi, volt férje meg akarja őt gyilkolni egy körömvágó ollóval. Aztán hozzámegy egy 18 éves egyetemista sráchoz. A Körkép 79 egyik csúcs-csúcs-csúcs-darabja, sok remekmű között egy állócsillag. 

Bertha Bulcsú:Senki kutyája
A főhős, aki a tipikus Kádár-korszakbeli magyar értelmiségit testesíti meg, azt tervezi, hogy felesége elutazása idején eltölt egy hétvégét szeretőjével. De valahogy ehhez sincs kedve. Inkább ül otthon és nézeget ki az ablakon, mikor is észrevesz egy kóbor kutyát. Vajon befogadja az ebet valaki?

Boldizsár Iván:Az elefántcsont szipka
Ha meg akarjuk ragadni ennek a műnek a tanulságát, mondanivalóját, az utolsó mondatot kell alaposan elemeznünk. 

Esterházy Péter: Rés és bástya
Rendkívül összetett, több jelentésréteggel bíró mű, melynek főhőse maga a Szerző. Kettős identitás problémája: valaki egyszerre író és focista. A kultúra nem is annyira fennkölt, mint azt a kívülálló gondolná. Az író mindenhonnan kicsit kilóg, kívül áll. Sokszor nem érti, mi történik vele ott a Rádióban. Menne, sietne a focistákhoz, ahol szintén nem fogadják el teljes értékű csapattagnak. A Kádár-korszak társadalmi alapproblémája ez: nem érezzük jól magunkat az önként magunkra vett szerepekben. 

Galambos Lajos:Kislyuk
Galambos Lajos nagyon jó jellemrajzokat ad a Kislyukba látogató emberekről, ez egyben a két világháború közötti Magyarország kisvárosi társadalmáról mutat nekünk keresztmetszetet. A Kislyuk pedig nem volt más, mint a telek végén épült, kemencével ellátott hely,ma úgy mondanánk:közösségi tér, ahol néha be-betértek a város és a környék legnagyobb arcai. 

Galgóczi Erzsébet: Hínár
A 20.századi magyar alkotó értelmiség kínjait megidéző novella- jelzem, azok a bizonyos kínok azóta sem enyhültek sokat. A főhős, Szavári Mihály már hosszú évek óta dolgozik egy második világháborús forgatókönyvön, amit befejezése miatt nem akarnak elfogadni- lévén kiderül, hogy a " felszabadító" szovjet hadsereg katonái sem pusztán a szabadságot hozták. Szavári élete fokozatosan tönkremegy, de nem hajlandó megfelelni a hivatalos elvárásoknak.

Kertész Ákos:Aki mer,az nyer

Szerintem ennek a könyvnek legjobb alkotása. Hajdik,a rendkívül jólelkű,de kissé bamba fuvaros egy szeretővel találja ágyban a feleségét. Tudja,ha verekedésre kerül sor,agyonüti a férfit. Ezért aztán más taktikát választ. A bajbaz,hogy mindenki taktikázik:a feleség és a szerető is. Vajon ki nyer? Ha szabad egy személyes megjegyzést:halálra röhögtem magam Kertész Ákos művén. Alig bírtam végigolvasni egy oldalt,le kellett tegyem,mert rázott a röhögés. 

Pilinszky János:Hármasoltár

Ez a mű a kötet legnehezebb olvasmánya.Valami elképesztő. Világirodalmi rangú próza.

Tatay Sándor:A tűz estéje

A messzire jutott,befutott író hazalátogat szülőfalujába. A nagy vendégeskedések közepette észreveszik,hogy kigyulladt az egyik istálló nádteteje. A falu megmozdul,azonban az állatok elmenekülnek.

Thiery Árpád:Önvédelem.

Egy kislányt anyja bántalmaz,a bíróság nevelőszülőknek adja a gyermeket.Pár nappal a lány 18.születésnapja után felbukkan az igazi anya,és haza akarja vinni a lányt. 

Újhelyi János:Fehér cigány

Csendes,magánakvaló fiú érkezik a vasútépítő katonák századába. Miklós végül elárulja titkát a parancsnokának.

Végh Antal:Érdeklődjünk telefonon

Az 1970-es évek Magyarországán mindent áthat a korrupció. Még az autószerelőhöz is csak csúszópénz ellenében lehet bejutni,hacsak nem akarjuk,hogy három hónapig a garázsban álljon a lerobbant kocsi. Arról nem is beszélve,hogy minőségi alkatrészt legálisan szerezni szinte lehetetlen. Végh Antal szatirikus novellája ezt a világot figurázza ki.

Vészi Endre:Sárga Sörény

Bakos úr hivatalsegéd,és maga a megtestesült erkölcsösség. Egyszer aztán rajtakapja főnökét az üzem szőke titkárnőjével. Elítélné,de az a helyzet,hogy ő maga is igencsak szerelmes Sárga Sörénybe. 

Ajánljuk a Körkép 79 antológiát a magyar irodalom minden szerelmesének.