Hernan Díaz:Bizalom

 Hernan Díaz argentín író a 21, századi világirodalom egyik legmarkánsabb, legtehetségesebb alkotója. Bizalom című regény voltaképpen négy, fiktív történet elegye, mely történetek azonban ugyanazt a valóságot próbálják megfogni, más-más perspektívából- és más-más hangnemben, eltérő stílusban,hangvételben, egyáltalán: az íráshoz, mint kulturális tevékenységhez való teljesen eltérő hozzáállásban. Már a történet szót is másképp és másképp értelmezik. A Bizalom című könyből sokat lehet tanulni napjaink világáról, a pénzről, a gazdagságról, a hazugságról, és magáról az olvasásról, mint tevékenységről. Ebben a rövid könyvajánlóban a négy- pontosabban: az első három- ál-realista dokumetumról külön-külön fogok szólni, de egyetllen pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a furcsa történetek összefüggnek, egymás nélükl értelmetlenek: pontosabban: értelmesek, de elvész belőle az irodalmi többlet.A Bizalom című műben fikció és valóság teljesen összemosódik. 

Az első regény a " Kockázatos pozíciók" címet viseli, szerzője bizonyos Harold Vanner, akiről ekkor még nem tudjuk, hogy kicsoda, olvasás közben azt érzékeljük, hogy az illető az objektív történészi, elemzői pozíciót veszi fel írás közben. Egy család történetét smerjük meg, egészen a 17.századtól kezdve. A Rask család őősei az 1600-as évek második felében Dániából érkeznek  a sok lehetőséget rejtő Amerikába. Nem teljes szegénységben: odahaza menő dohánykereskedők voltak, dehát az árut Amerikából szállították, Raskék közelebb akartak lenni a piachoz, a termelői bázishoz, azaz a földekhez. A 18-18.században Solomon kivásárolja a többi befektetőt, egyedüli tulajdonos lesz. Vanner megpróbálja mmegragadni a családtörténetben a férjek és feleségek közötti ellentéteket, pl. Wilhelmina Rask nem szereti férje üzletét, ki sem teszi lábát a virginia birtokra, ellenben irodalmi szalont nyit a városban. Fiuk, Benjamin, igazán sajátos nevelést kap: ki sem teheti lábát a házból, egyedüli mozgástere a ház földszintje és emelete között van. ( "Vanner" arra akarja rávezetni az Olvasót, hogy lám, lám, nem csoda, ha ilyen nevelés után ilyen ember lett belőle). 
Amikor Benjamin szülei meghalnak, a fiatalember szellemileg rendkívül érett, ugyanakor gondot jelent neki a társadalmi beilleszkedés. Nehezen barátkozik, társaságba szinte alig jár. Pedig az ő köreiben ezt kevés embernek nézik el: Benjamin Rask ugyanis tőzsdemágnássá küzdi fel magát. ( Milyen érdekes ellentét:a zárkózott, meglehetősen különc fiatalemberből lesz egy menő cég tulajdonosa). Elképesztő érzéke van a tőzsdéhez: többnyire mindig mindent másképp csinál, mint a többi befektető, és mindig neki lesz igaza. Részvényt kölcsönöz, ddrágán eladja, olcsón visszavásárolja, hogy aztán már ő adja kölcsön. Meghonosítja a Wall Streeten a határidős ügyleteket. Az 1929-es nagy gazdasági világválság persze őt is visszaveti, alapjában véve gyarapítja profitját, mire a sajtó ellene fordul, valamiféle összeesküvés-elméletet is kovácsolnak- bizonyára Rask találta ki az egészet, ő okozta a válságot, hogy aztán nagyot kaszálhasson. Ez persze nem igaz. Benjamin egyszer csak megnősül, gazdag amerikai család leányát, Helent veszi el, aki- csodák csodája- éppen olyan különc nevelést kap, mint Benjamin. Helen virágzó irodalmi szalont alakít ki a Rask-házban, zenekarokat, tehetséges írókat, festőket támogat, a társasági élet középpontjává válik. Csakhogy jön egy alattomos betegség, s Rask úr nem biztos, hogy a legjobb megoldást választja.Egy szanórium kísérletező kedvű orvosa kezébe adja szeretett feleségét.
Díaz ebben a szövegben az " amerikai álomról", mint ideáról írott könyveket, regényeket karikírzza ki. Nem felejti el azt sem, hogy a sikernek ára van: olyan ára, melyet a 19-20. század nagy amerikai családjai már mind megfizettek. 

Egészen más a második fiktív regény, Andrew Bevel: Életem című kisregénye. Díaz remekül megragadja azokat a poén- lehetőségeket, melyet az " irodalmi vázlat" eddig kevéssé vizsgált műfaja jelent. Bevel igazi 19.századi mentalitású bankár: hisz a piac önkorrekciós mechanizmusaiban, kárhoztatja a növekvő állami szociális kiadásokat, hallani sem akar arról, hogy a szövetségi kormány jegybankot alapítson, s ez az intézmény, befolyásolja a kereskdelmi bankokat- 21.századi szemmel nézve nem lehet valami rookonszenves úriember. De beleszeret Mildredbe, és ez mindent megváltoztat...

Ajánljuk Hernan Díaz könyvét mindazoknak, akik szeretik a jó értelemben vett modern irodalmat. A Bizalom nem kezdő olvasóknak való, inkább azoknak, akik szeretnek egy történetet személyes perspektívából illetve több oldalról szemlélni. És szeretnek tanulni. Mert ebből a könyvből sokat lehet. 

XXI. Század Kiadó, 2022. Fordította ( kitűnően) Pék Zoltán