Ottlik Géza:Hajnali háztetők

 Sokáig tanakodtam, vajon hol a helye a magyar irodalomban ennek a regénynek. Aztán ráébredtem az egyszerű válaszra: a legnagyobbak között. Akkor már csak az kérdés, hogy legnagyobbaknak hol van a helye...
Ottlik Gézát általában az Iskola a határon című könyvéről ismerjük. Pedig a Hajnali háztetők szintén remekmű, csak valahogy kevesebb figyelem jutott rá. Ha egyetlen szóban akarnánk összefoglalni, miről is szól ez a mű, hát : a fiatalságról. Az emberi életrnek arról a korszakáról, melyben mindenki, aki embernek hívja magát, szerelmes, mindenki tanul, alkot, ábrándozik és néha még produkál is valamit. Amikor a mundenféle multságokról mennek haza a fiatalok, s mosolyognak rájuk a hajnali háztetők. Amikor elképzelni sem tudjuk, hogy a mi érzelmeink és gondolataink ne számítanának sokat a világrendszerben. a világot még nem ismerjük, de tapasztalataink már vannak, ezeket fogjuk az elkövetkező évtizedekben ( méghozzá kemény évtiezedekben) szépen egymásra rendezni, vagy legalábbis afféle élet-mérnök módjára megpróbálni a rendezést- és ha ebben is kudarcot vallanánk, akkor vigasztalásképpen ott a minden féle szorongásoldás. Amelyektől még stresszesebbek leszünk. Ha nem oldjuk a szorongást, akkor is. 
1956-ban vagyunk- gondolom, az évszám választása Ottlik részéről nem volt véletlen. Both Benedek, a nem magasan, de azért kvalifikált festő, értesül barátja, az értelmiségi örökben eléggé ( finoman szólva, meglehetősen) vegyes megítélésű Halász Péter haláláról. Kiderül, hogy Both 8 a szakmában mindenki csak bébének becézi, ezt a művész eleinte nehezen tűrte, mára megszokta) korábban már festett egy olyan avantgarde stílusú képet Halászról. Csakhogy az ötvenes évek magyar képzőművészeti fejesei nem szeretették az avantgarde-ot, és egy idő után már a festők sem szerették, beindult az öncenzúra. Lőcs elvtárs ( a név beszélő név: rálőcsöl valakire, mondják arra az emberre, aki bóvlit sózott rá szerencsétlen üzletfelére, vevőjére, ügyfelére). Lőcs közli Bothtal:az általa vezetett imtézmény meg akarja venni a képet, erősen nyomott áron. Both teljesen megzavarodik, maga sem tartja jónak azt a festményt.Elhatározza, hogy átdolgozza.  Felkeresi Lilit, Halász volt barátnőjét, aki mélyen rezignált hangulatban, azt tanácsolja, semmiképpen ne adja oda a képet senkinek. Igazából nem derül ki, mi baja az ötlettel, csak feltételezhetjük, hogy boldogtalan volt a Péterrel való kapcsolatuk, el akarja felejteni. 

Ezután ugrunk visszafelé az időben, 1936-ban járunk, tehát húsz évre megyünk vissza. Magyarországon a politikai helyzet ekkorra már kőkeményen jobbra tolódik, de ez a fiatal generációt egyáltalán nem érdekli. Ők szórakozni akarnak, szerelmet akarnak, ábrándozni akarnak a világmegváltásról. Halász Péter a társaság krémje, de ezt inkább a többiek manipulálásával, semmint valami tiszteletreméltó teljesítménnyel éri el. Halász igazából nem csinál semmit, apja pénzén élősködik, az öreg egyre inkább ki van akadva rá, még azzal is megfenyegeti a fiatalembert, hogy elmegyógyintézetbe csukatja. A fiú viszont folyton szerelmes. Koravén, kiégett arisztokrata lány az első szerelme, majd valami táncosnő, következik, ezután Péter beleszeret a kor egyik legextravagánsabb prostituáltjába, Lilibe. Lili közepesen művelt lány, nyugodtan elvan az egyetemistákkal, érti, amit beszélnek. Korábban dolgozott Franciaországban, ott el is akarta őt venni valami milliomos,de a hzásaaág vvégül nem jött össze. Lili egy nagyon alja helyen űzi a prostituált-mesterséget, nincs jó élete. Azt reméli, majd Péter kihúzza őt ebből a mocsokból. Csakhogy Petár, ahogy mindenki becézi, nincs még felkészülve a házasságra, sőt, olykor rájön a hoppáré, és összevissza hazudik. Csak úgy, szórakozásból. 

Kiváló könyv, jóval több annál, mint hogy spoilert írjak róla. Igen finom pszichológia, és nagyon komoly milliőábrázolás jellemzi ezt a könyvet. Szinte magunk is 1930-as évekbeli magyar fiatalnak épzelhetjük magunkat. Remek olvasmány, hatalmas élmény. 

Leggyakkrabban, internetes antikváriumokban, a harmadik kiadás kapható, mely a Magvető Zsebkönyvtár soorozatban jelent meg.