Elfriede Jelinek:Téli utazás

Elfriede Jelinek, osztrák írónő, 2004 irodalmi Nobel-díjasa,remekművet alkotott. Téli utazás című  színműve (amely olvasható monodrámaként, de belső monológokból álló regényként is), új utat nyitott az európai színműírás előtt. Bebizonyította, hogy a színadon az igazi cselekmény belül zajlik, nincs jelentősége a látható konfliktusoknak. Nagyon sokat éa sokan írtak már Jelinek kifejezésmódjáról, a zenei jellegű felépítésről, itt csak nagyon röviden összegezném a Téli utazás irodalmi és zenei előzményeit:Wilhelm Müller: Téli utazás című versciklusából Georg Philipp Schmidt von Lübeck írta az Én a hegyek közül jövök című dalt, melyre nem kisebb személyiség, mint a zseniális komponista Franz Schubert írt zenét. Hallgassák meg, elkéesztő élmény! Jelinek Téli utazása ennek a műnek a hatására született, hangulatilag, olykor rtmikailag is követi Schubert zeneművét. 

A Téli utazás azonban egyáltalán nem 19.századi romantikus mű: ízig-vérig a 21.századi ember problémáiról szól. Létértelmezés, ha lehet ezt a szót használni.Már a " tél " szónak is metaforikus értelme van:ez a világ az emberiség történetének telét éli, sötét periódust.
 
Az első fejezetben a Szerző az Időt elemzi. A 21.századi ember időfogalmát. Mert a világ felgyorsulásával ez is változott ám. A történelemre ( mely nem azonos az idő múlásával és az olykor-olykor felbukkanó fontos eseményekkel, hanem egy másféle, konstruált folyamat) kicsit idegen dologként tekintünk. múlt és jövő keresi a helyét a jelenben. Nem tudunk mit kezdeni az idővel, eltűntek azok a spirituális tényezők, melyek ezt lehetővé tennék. Inkább csak csodálkozva nézzük, ahogy halad az idő, hol értünk, hol ellenünk. 
Jómagam, szelíd olvasóként, azért hozzátenném, hogy van egy ezzel ellentétes folyamat is:szeretnénk az időt uralmunk alá hajtani, szeretnénk minél tovább élni, s ezen törekvés magváósításába jelenleg elképesztő időt, energiát és pénzt tol az emberiség. Eddig kevés eredménnyel, de azt gondolom, előbb vagy utóbb az is megjön. 

A második fejezet a kapitalizmus globalizálódásával és magával a pénzzel foglalkozik. Jelinek szerint a pénz célja önmaga. Álmainkat és vágyainkat ( metaforikusan egy rosszul felöltöztetett és nagyon kapzsi menyasszonyt) pedig egy távoli, homályban ülő pénzügyi vezetőréteg szeretné megkaparintani. A jelenkor embere nincs felkészülve arra,, hogy akit ő szeret, azt más is szereti. Nem tud harclni, mert nem is tudja, ki ellen kell harcolni, meg hát eszközei sincsenek, csak kénytelen eltűrni a pénz zsarnokságát. Jelinek mindezeket a folyamatokat egy osztrák és egy német bank kálváriáján ( amit persze legnkább az ügyfelek szenvedtek meg) mutatja be. 
Itt megint hozzáfűzne valamit szerény recenzens: azt, hogy azért a kapitalizmusnak jó oldalai is vannak. Különöse Nyugat-Európa az a térség, melynek lakói még élvezhetik a generációk által felhalmozott jólétet. Másrészt azt tenném hozzá az olvasottakhoz, hogy nem lehet a kapitalista társadalom minden nyűgét-baját egy szűk elit nyakába varrni. Az európai középosztály is felelős: elvégre ők vásárolják meg a kínált termékeket. 

A negyedik fejezetet emelném még ki. Egy híres bűnügy utóéletén keresztül Jelinek tükröt tart az egész nyugati média és fogyasztói elé.Natasa Kampusch fogvatártásáról és az azt követő média-hadjáratról van szó. Az átlagnézők egy része....

Ajánljuk Elfriede Jelinek könyvét mindazoknak, akik szeretnek igényes szépirodalmi könyveket olvasni, olyanokat, melyekben a kor legfontosabb társadalmi problémáit is tárgyalják. 

A Téli utazás című könyvet fordította, Bevezetőt és jeyzeteket írta Halasi Zoltán
l'Harmattan Kiadó, 2017.