Rudolf Veronika:Közép-Európa a hosszú 13. században

 Rudolf Veronika könyve minden történelemkedvelő Olvasó számára igazi ajándék lehet. Nagyon mély, néhány ponton igencsak újszerű, már tárgyalt témát dolgoz fel újszerű szempontokat követve, lehetővé teszi az értő Olvasó számára, hogy igazán mélyen beleássa magát a témába. 
Ez a téma pedig nem más, mint a Magyar Királyság külpolitikája a hosszú 13.században. 
Az alábbi, méltatlanul rövid és felületes könyvajánlóban azt írnám le, hogy nekem miért tetszett ez a rendkívül igényes, ízléses és érdeklődésre számot tartó könyv. Persze, lennének Olvasók, akik Rudolf Veronika könyvének más aspektusait, más érdemeit emelnék ki. Jómagam az alább felsoroltak miatt tartom a könyvet a 21.századi európai történettudomány nagy alkotásának. 

1. A könyv témája a Magyar Királyság, a Cseh Kirtályság és az Osztrák Hercegség egymáshoz való viszonya a hosszú 13.században. Olyna uralkodók neve és tettei bukkannak fel a lapokon, mint III.Béla, II. András, IV. Béla, a cseh II.Ottokár, a német császár II.Frigyes, vagy éppen a magyar történelmi köztudatból ( és tegyük hozzá:a középiskolai oktatásból) kimaradt osztrák Harcias Frigyes. A standard iskolai oktatás ezeket a uralkosdókat, országokat és a hozzájuk köthető történelmi eseményeket egymástól elválasztva tárgyalja, mintha valami fal húzódott volna az Árpád-korban Magyarország és Csehország ,vagy éppen Magyarország és az Osztrák Hercegség között. Rudolf Veronika könyve meggyőzően bizonyítja, hogy szó sincs erről. Az országok ,dinasztiák Európa közepén éppúgy szoros kapcsolatban álltak egymással, mint a kontinens nyugati felén. 

2. Nagyon nagy eérnye a könyvnek, hogy a három ország viszonyát együtt vizsgálja a Német-Római Császárság és a pápai állam történetével. Nem érthetjük meg az Árpád-kor lényegét akkor, ha figyelembe nem vesszük a Welfek és a Staufok harcát, vgay éppen II. Frigyes uralkodását, avagy nem figyelünk III.Ince pápa uralkodására és Európávla kapcsolatos koncepciójára. A középkori Európa története egyságes, bár természetesen az egyes országok, régiók belső története jelentős eltéréseket mutat. 

3. Mai Olvasó sázámra már nehezen megfogható, hogy a középkorban Bajorország önálló tartomány, önálló bel- és külpolitikával, ugyanígy Stájerország sem tartozik szervesen Ausztriához stb. A középkori államalakulatok nem feleltethetők meg egy az egyben a 20-21.századi utódaiknak. Rudolf Veronika könyvéből ez tökéletesen kiderül. 

4.Nagyon nagy tiszteletre és szakmai alázatra vall, hogy Szerző elismeri Makk Ferenc könyvének érdemeit ( nem mindig szokás ez a tudományban). Jómagam is olvastam az említett könyvet, még egyetemi hallgatóként. Valóban remek. 

5. Rudolf Veronika könyve igencsak " komoly": nem ismeretterjeszőt könyvről, hanem igen komoly szakmunkáról van szó ( nem mellesleg: egy doktori disszertáció továbbffejlesztett, kibővített változatáról), hatalmas bibliográfiával és jegyzetapparátussal. A felhasznált irodalom jegyzékében ott találjuk Wertner Mór klasszikusait vagy a Hóman-Szekfű hétkötetes összefoglaló köteteit éppúgy, mint a legújabb magyar, német, cseh nyelvű szakirodalomat. Elképesztő tudásbázist, nagyszerű kiindulópontot kínál a könyv azoknak a történész szakembereknek, egyetemi hallgatóknak, akiknek felkeltette érdeklődését az Árpád-ház története. 
Ajánnljuk ezt a könyvet elsősorban nekik. És mindenkinek, aki a középko rejtelmeiben kíván eligazodni. Ebből a kitűnő könyvből megteheti. 

HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2023.