Horváth Balázs:Erkölcs és civilizáció

 Az Erkölcs és civilizáció című könyv egy trilógia-melynek első darabjáról, a Beteg bolygó c.műről már írtunk- második kötete. Horváth Balázs ebben a könyvben arra a kérdésre keresi a választ, hogy rendelkezik-e az emberiség azzal az erkölcsi-kulturális alappal, mondhatni:tartalékkal, melyek szükségesek lennének a beteg bolygó helyzetének javításához. 

Megismerkedünk az emberi erőszak napjainkban egyre szomorúbb mutatóival, megtudjuk, hány helyen háborúznak a Földön, illetve mennyien halnak meg erőszakos bűncslekmény következtében. Szerző hosszasan tárgyalja azt a kérdést, hogy emberszabású eleink körében előfordulnak-e háborúk, gyilkosságok- a válasz: ritkán, inkább csak a csimpánzok esetében (az Olvasó persze felteheti a kérdést, hogy az emberszabású majmok viselkedése mennyire releváns a 21.századi ember számára...). Szerző a környezeti károkat az úgynevezett " rejtett erőszak" kategóriájába sorolja. ezzel is lehet vitázni, de az mégiscsak elképesztő, hogy az USA-ban a magas szállópor-koncentráció évente több, mint 20 millió halálesethez járul hozzá( 95.o.).

A könyv következő fejezete a modern életmód és az emberi harmónia kapcsolatáról szól. Olvashatunk arról, hogyan befolyásolja az emberi boldogságot a munka. Szerző kimutatja, hogy a természeti népek, köztük a Horváth Balázs által már az előző kötetben sokat idézett !kungok jóval kevesebbet dolgoznak, mint a mai amerikaiak ( és hozzátehetnénk:mint a mai magyarok). Bizonyára nagyon sokak által vitatott állítás lesz az, amit Szerző bizonytottnak vél:hogy az ember eredetileg promiszkuitásban élt, azaz egy nő egyidejűleg több férfival tartott nemi kapcsolatot és fordítva. A kiscsaládi, monogám modell pedig csak a mezőgazdaság elterjedésével vált uralkodóvá. Hát, nem tudom, mit szólnak ehhez az elmélezhez a keresztény egyházak...

Ha már a kereszténységnél tartunk: tárgyalja a könyv a kereszténység állat-és emberképét. A Biblia szerint ugyebár Isten az embereket tette az állatok urává. Horváth Balázs kárhoztatja ezt a szemléletet. Szerinte az ember, eredeti állapotában, csak egy a Földön élő állatfajok közül, intelligenciája, kommunikatív képességei révén azonban kiemelkedett a környező élővilágból. Semmiképp sem ura tehát környezetének, legfeljebb gazdája. 

Kinek is ajánljuk az Erkölcs és civilizáció című könyvet? Minden biológusnak, ökológusnak, társadalomtudósnak. Elárulom- talán ebből a rövidke könyvajánlóból is kiderült- hogy Szerző álláspontja sok kérdésben igencsak eltér a fősodratú tudomány áláspontjától. De éppen ettől izgalmas az egész. Hogy lehet még eredeti módon gondolkodni, ebben a furcsa, sokak szerint élhetetlenné vált emberi civilizációban?

Typotex, 2020.