Hársing László:Nyitott gondolkodás

 Hársing László könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy közérthető nyelven, problémacentrikusan ( elhagyva a szokásos történeti szemléletű ábrázolást) bevezessen abba hatalmas szellemi konglomerátumba, amit úgy neveznek: filozófia. A Nyitott gondolkodás eredetileg felsőoktatási tankönyvnek készült,de mindenki számára ajánljuk, aki most teszi meg az első lépéseket a filozófia tanulmányozásának rögös útján. 

Megtudhatjuk e könyv által, miért különbözik a filozófia a szaktudományoktól, s hogy utóbbiak képesek-e választ adni az élet végső kérdéseire. Hosszasan foglalkozik a Szerző az érvelés szabályaival, feltételrendszerével. Nagyon sok esetben felhívja az Olvasó figyelmét a másik véleményének tiszteletben tartására, a toleranciára ( recenzens tapasztalatai szerint az elsőéveseknél a filozófia viták olykor kissé hevessé válnak, indokolatlanul hamar felforr az ifjúi vér,úgyhogy ezek a figyelmeztetések egyáltalán nem a levegőbe szállnak, nagyon is konkrét alapjuk van). Megismerhetjük az induktív és deduktív érvelés lényegét, szabályait, gyakorlati szituácókban való alkalmazhatóságát. Szerző nem teszi le a voksot egyik vagy másik érvelés-típus mellett hanem azt mondja: bizonyos helyzetekben a deduktív, bizonyos helyzetekben pedig az induktív érvelés a megfelelő. 
Hársing László szerint a filozófiának emberközpontúnak kell lennie, ami nem a parttalan humanizmust jelenti, hanem azt, hogy emberi problémákra kell választ találnia. Nem lila gőzös,valóságtól elrugaszkodott elméleteket kell fejtegetnie ( fel is hívja a figyelmet a szócséplő érvelés veszélyeire), hanem kérdésekre kell választ adni. Ilyen kérdés pl. az ember természete. Recenzenst ( ezt így szokás írni a magyar irodalomban, tehát a recenzens eltárgyiasítja önmagát), szóval, recenzenst nagyon elkezdte ám érdekelni a Gehlen-féle antropológia( ebből a szempontból a kötet hiánypótló, ugyanis soha senki mástól nem hallottam, hogy ilyen antropológia létezik). Szóval, Gehlen német antropológus szerint az ember fogyatékos ösztönökkel születik ( nem olyan élesek a fogai, mint az oroszlánnak, nem tud úgy futni, mint a gepárd stb.), ezért érzékeinek pótlására intézményeket hoz létre, melyek társadalmat formáznak, így az ember könnyeben tud cselekdni kollektíve. Nekem ezzel az a problémám, hogy ha az intézmények, ( például az iskola) pusztán azért jöttek létre, hogy kipótolják hiányzó érzékszerveinket, akkor nem vagyunk valami nagy elvárással az intézmény felé. Akkor nem kell tanulnunk Shakespere-t, német nyelvet vagy kémiát, hiszen ezeket amúgy sem érzékelnénk, akkor meg minek tudni- végletesen értelmezett formájában tehát a Gehlen-féle antropológia eléggé társadalomellenessé válhat. 
Nagyon kitüntetett helyen foglalkozik Hársing László az emberi szabadság problémájával.Megismerhetjük az eredetileg az eleve elrendelést valló kálvinisták nézetét, sok szó esik a liberálisokról, a konzervatívokról, no és persze az egzisztencialistákról. Azért is érdekelt, mit gondol, milyen álláspontokat tart fontosnak Szerző ebben a kérdésben, mert valahol itt dől el, hogy a cím ( Nyitott gondolkodás) megvalósul-e a könyvben gyakorlatilag is. Nos, örömmel jelentem, hogy ennél nyitottabb, a mások állapontját tiszteletben tartó filozófiakönyvvel már nagyon régen találkoztam. Szerző bemutatja a szabadsággal illetve a meghatározottsággal( fizikai, környezeti,szellemi) kapcsolatos álláspontokat, s az egészen szélsőséges véleményeket kivéve nem igyekszik " valamerre hajtani" az Olvasót, hanem arra készteti, hogy álláspontok megismerése után válasszon. Ez már egy kicsit egizisztencialista beállítottság, de számomra elképesztően rokonszenves. 
Egy apró megjegyzést azért tennék a vallásfilozófiai részhez:simán összeegyeztethető Isten és földi rossz léte, a földi rosszat ( háborúkat, árvizeket, járványokat) nem Isten okozza, hanem a legyőzött, de meg nem semisített gonosz. Protestáns egyházakban legalábbis így tanítják. 
Külön kiemelném a könyv utolsó fejezetét, az életstratégiákról szólót. Ilyet még soha, egyetlen filozófiai bevezetésben nem olvastam, szerintem nem is fogok soha, és ezt sajnálom. Érdekes ugyanis, hogy a filozófiai ismeretekre, olvasottságra, dialógusokra alapozva milyen egyéni életstratégiákat valósíthatunk meg- vagy mondhatjuk azt is, hogy stratégia nélkül éljük az életünket, bár ez is egyfajta stratégia. 
Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretnék egy kicsit nyitottabbá tenni gondolkodásukat, megérteni olyan embereket, akiktől egészen addig inkább csak elzárkóztak, kicsit jobban megismerni a filozófia által tárgyalt problémákat, legyőzni a bennük esetleg meglévő előítéleket. Kiváló könyv, remek napokat szerzett nekem. 

Eötvös József Könyvkiadó, Budapest,1998.A Kiadó, ebben a formájában, megszűnt. A libri.hu internetes portálon megtalálhatók a könyvei ( legalábbis nagy részük).