Kazinczy Ferenc:Fentebb stylus

 A populart füzetek sorozatban megjelent Fentebb stylus című kötet Kazinczy Ferenc:Tövisek és viárgok című versgyűjteményét, valamint válogatott levelezését tartalmazza. Kazinczy Ferencet a "magyar nyelvújítás atyja"- ként ismerjük, de irodalmi munkássága is nagyon jelentős. A felvilágosodás eszméit ültette át műveibe. 

A Tövisek és virágok a közhiedelemmel és a -középiskolai tankönyvekkel- ellentétben nemcsak epigrammákat tartalmaz, ennél műfajilag sokkal változatosabb. Az itt közölt versek között is van epistola, gondolati költemény, szonett(!), szerelmi költemény- igen változatos mind tartalmila, mind formailag. Annyit azért meg kell állapítanunk, hogy több a tövis, mint a virág. Kazinczy igen-igen- jól tudott szúrni, bírálni kollégáit, s nem is volt gátlásos természetű. Így aztán sok olyan verse van, ami a "kolléga" művészetét, alkotói módszereit pellengérezi ki, mások érzékenységével nem sokat törődve. Lukai nevű kollégáját öt sorban "intézi el", mindegyiknek az a zárása: "mert poéta nem vagy".Egy Szalavári nevű úrnak pedig a műítészetét tartja kezdetlegesnek. Ha adott mű tetszik a Szalavárinak, akkor az valószínűleg nem jó...Szegény Nyáradi uram is megkapja a magáét, merthogy a látható természetet egybekapcsolja a költői természetképpel ( és itt irodalmárkodjunk egy kicsit: Kazinczy Ferenc elítéli a naturalizmust, még 18.századi formájában is). 
Azért a ledorongoló dühös-verseken kívül található ebben a gyűjteményben néhány, költészet-mesterség szempontjából igencsak innovatív mű. A békák című hosszúvers ( tele hangutánzó szavakkal:brekeke, tú, kloax- különösen ez utóbbira hívnám fel az Olvasó szíves igyrlmét, próbálja csak kimondani többször egymás után!). Ráday Gedeon egyike azon keveseknek, akiket Kazinczy megdícsér ( " Nagy volt nevem s örökre nagy marad". Ebben a költő tévedett, ma senkinek sem Ráday Gedeon neve jut eszébe a mgyar költészetről.). Sylvester János zsoltárfordítóra is megrendülten emlékezik a költő. Nagyon szellemes A lúdhattyú című költemény. A liba azt hiszi magáról, hogy hattyú, egészen addig, míg a gágogás észre nem téríti, s be kell lássa a szomorú valóságot, hogy ő bizony csak lúd. Igencsak kellemes- nem tudom, a 19.század eleji olvasóközönség hogyan fogadta- A kötés napja című vers. Szóval, az utolsó sor így hangzik:"Ezt nyögte az édes lyány:Tiéd! Tiéd!". Hát, ez bizony többféleképpen értelmezhető. Kazinczy szeretett szerelmesnek lenni,mediaszemle.blogspot.com
blogunkban írtunk is egyik érdekes viszonyáról. 

A levelezés nagyon fontos történelmi és irodalomtörténeti forrás. A Martinovics-felkelés, a kibontakozó reformkor, a klasszicizmus és romantika találkozása, a szabadkőművesség megjelenése Magyarországon, a nyelvújítás, az 1831.évi kolerajárvány-mind-mind olyan történeti és kultúrtörténeti események és eseménysorozatok, melyekhez ezen levelekben sok érdekes adatot talál a kutató. Aranka Györgyhöz írt levelében például kárhoztatja sok szabadkőműves testvér nagyképűségét, lekezelését. Javasolja, hogy intenzíven kezdjenek el dolgozni a magyar nyelv művelésén, de ez ne jelentse a latin vagy a görög nyelv, vagy éppen az élő európai nyelvek tanulásának elhanyagolását. Wesselényi Miklóshoz írt levelében egy erdélyi körutazás fenségességéről számol be. Arra kéri a magyar nemesi körökben egyre inkább híressé váló politikust, soha ne felejtse el Sárospatakot. Érdekes egy korai levele, melyet Orczy Lőrinchez írt, még 1787-ben. Ekkor még kezdő költő, s arra kéri a már ismert literátort, mondana valamit verseiről. Ismerős a szituáció? Mindenesetre, hogy műveltségét bizonyítsa, Kazinczy telerakja a levelet latin mondatokkal. 

Azért ajánljuk minden történésznek és irodalmárnak ezt a kötetet, mert Kazinczy azon karizmatikus művészek közé tartozott, akik képesek átfogni egy kort, annak minden megnyilvánulásával:a gazdasággal, politikával, kultúrával. Nagyon érdekes könyv ez a Fentebb stylus, kár, hogy a közönség érdeklődése manapság nem erre az irodalomra, nem erre a nyelvi-kulturális közegre irányul. Sokat veszítünk ezzel.