Barabási Albert-László:Villanások. A jövő kiszámítható

 Barabási Albert-László,a hálózatkutatás nemzetközileg elismert vezető alakja- szerint téves az a széles körben elterjedt nézet,miszerint az ember kiszámithatatlan. A Villanások.A jövő kiszámitható című könyv pontosan a tétel ellenkezőjét bizonyítja:algoritmusok segítségével nagyon is kiszámíthatók vagyunk,jövőbeni viselkedésünk különböző mintázatok alapján megjósolható. 

Mivel a felvilágosodás keveset foglalkozott az egyén és társadalom viszonyával,a racionális(vagy magát annak gondoló) tudományok nekiestek a témának. A matematikusok is,a meteorológusok is,a történészek is,és még jónéhány tudományág képviselője. A 19.században egymást követték a jövőt előrejelző tudományos munkák. Volt,aki a háborúk okait térképezte fel  hogy a jövőbeni nagy világégéseknek elejét vegyük. Volt,aki sajátos módszert dolgozott ki az időjárás hosszútávú előrejelzésére.  Ezek az előrejelzések mind tévesnek bizonyultak. Mint ahogy tévesnek bizonyult az a nézet is,hogy az esküdtbíróságok csak az esetek elenyésző százalékában tévednek. Poison,a nagy francia matematikus megpróbálta matematikai formába önteni az előrelátható tények és s véletlenek viszonyát. Arra a következtetésre jutott,hogy vannak véletlenek,kiszámíthatatlan jelenségek és értékek,de ezek mégis valamilyen kiszámítható mintát követnek. A híres dobókockás kísérlet (dobj százszor és jegyezd fel,hányszor dobtál hatost) látszólag igazolják Poisson tételét,a hatosok nagyjából egyenlően oszlanak el.Csakhogy Barabási szerint a való élet jelenségei nem úgy működnek,mint a kockadobás.

Gondoljunk csak a saját e-mailezésünkre!Ha egy tudós azt vizsgálná,milyen időközönként írunk  e-mailt,távolról sem rajzolhatna egyenes vagy nagyjából egyenes grafikont! Van,amikor napokig nem írunk e-mailt,máskor meg egy óra alatt írunk tízet vagy még annál is  többet!Recenzensnek az alábbi példa jut eszébe  a saját kis életéből: mennyi időnként nézem a k városi tévét?Van,hogy hetekig vagy egy hónapig  nem nézem, utána meg két napig csak azt nézem. Ezt a jelenséget nevezi Barabási Albert-László villanásoknak. Ha jól értettem a könyvből: sokáig  semmi,aztán meg egyszerre sok. Az emberi-de  még az állati-viselkedés is sokszor ezt a mintát követi,lásd a könyvben az albatroszok esetét a Lévy-ugrással.Normál logikával megmagyarázhatatlan. 

De akkor miért vagyunk mégis kiszámíthatók?A populáció nagysága,az emberek életében mérhető adatok mennyisége miatt. A 20.századi meteorológus,történész,fizikus és minden más tudós felületesen mért és nagyon kevés adatból dolgozhatott. A 20.század elején még abban sem voltak biztosak a természettudósok,hogy léteznek atomok és molekulák. Barabási említ egy német tudóst,aki minden,szabad szemmel nem látható dolog iránt bizalmatlan volt. Ilyen körúlmények között állt elő Albert Einstein a relativitáselmélettel...A 21.században,az okoseszközök terjedésével és használatuk általánossá válásával minden korábbinál több lehetőség nyílt az emberek viselkedésének elemzésére,ráadásul valós időben. Szerző kifejezését idézve létrejött a világ legnagyobb kutatólaboratóriuma. Az így gyűjtött sok milliárd adatból már valóban valós trendeket rajzolhatunk fel. Tudjuk,mikor küldenek sok e-mailt az egyetemisták,ki hány kilométeres körben mozog az otthonához viszonyítva,és sok minden mást. Nagyjából kiszámíthatóakká váltak a villanásaink. Persze,ez felvet nagyon sok jogi,etikai aggályt,de ezekre a könyv nem tér ki,merthogy nem ez a témája. 

Külön színfoltja Barabási Albert-László könyvének a történelmi visszatekintés. Székely György keresztes háborúnak induló  1514.évi felkelését elemzi a Szerző. Ez az a történelmi eseménysor,melyet a hazai történelemoktatás nem vagy nem eléggé értékelt át. Székely György erdélyi székely nemesnek 1507-ben el kellett hagynia szülőföldjét,mégpedig azért,mert részt vett a szászok és a székelyek között kirobbant konfliktusban. Ezután Nándorfehérvár várába ment,ahol párbajban legyőzött egy vitéz hírében álló törököt. Majd 1514-ben a majdnem pápáva választott Bakócz Tamás kinevezte a keresztes háború egyik vezetőjének. A gyülekező sereg a nemesség ellen fordult,nem kis részben azért,mert a földesurak erőszakot alkalmaztak a sereghez csatlakozók családtagjai ellen. A Csáky püspök és társai ellen elkövetett irtózatos mészárlás pedig személyes bosszú is volt Székely György részéről. 

Nagyon változatos,érdekes könyvet írt Barabási Albert László. Ajánljuk minden Kedves Olvasónak,legyen bár inkább humán vagy inkább reál érdrklődésű. Nyitott szellemű,a világ jelenségeit elfogulatlanul vizsgáló könyv ez,mindenki örömére és okulására.  

Open Books,2022.Fordította Kepes János.