Kertész Balázs (Panamajack): Közgazdaságtan lelkes amatőröknek

Egy erős mondattal indítanék:Nézzünk szembe a tényekkel!A magyar lakosság közgazdasági műveltsége nem tartozik a világélvonalba. Oka ennek az is,hogy az átlagos középiskolás semmilyen szinten nem tanul közgazdadágtant-hacsak valamelyik lelkes és előrelátó tanára,kiegészítő tananyagként,nem ad neki bevezetést ebbe a tudományba is-,hanem az is az okok között van,amit Kertész Balázs megjelöl:a magyar lakosság még mindig gyanakodva fogadja a kapitalizmust. A Közgazdaságtan lelkes amatőröknek című könyv Szerzője hosszú évek óta küzd azért,hogy a helyzet változzon,a közgazdasági műveltség is az alap-tájékozottság része legyen. E könyv kitűnő alapja lehet ennek:remek stílusban,sok humorral megírt,magas szakmai tájékozottságról valló könyv ez,mely érdemes arra,hogy minden magyar polgár könyvespolcára felkerüljön.

Megtudjuk,mi az alapvető filozófiai különbség a nyugati és keleti társadalmak között,s elgondolkodhatunk azon,hogy saját életünkben mekkora szerepet kap az individualizmus,az egyéni boldogulás,feltehetjük a kérdést:hol tartunk ezen az úton? Megismerhetjük az összefüggést a specializáció,a csere és a piac között,s felrémlik előttünk,milyen szörnyű is lenne az a bizonyos Mad Max-világ...Visszautazunk a történelemben,egészen az ókor kezdetéig,látjuk magunk előtt az első városok kialakulását. Érdemes kicsit elidőzni a 15.oldalon:ott ugyanis arról olvashatunk,hogy a kereskedelem milyen magas szinten járult hozzá az emberiség erkölcsi fejlődéséhez. Többek között igencsak közrejátszott a Tízparancsolat kialakulásában is. Hát erről srm tanulunk az iskolában...Megvizsgáljuk,mi a különbség a papok,a katonák irányította állam(azaz a közép-és koraújkori államfejlődés) és a felvilágosult alapokra helyezkedő modern állam között. Amint azt Kertész Balázs igen helyesen kiemeli,a 18.század francia felvilágosult gondolkodói filozófiájuk egyik sarokpontjának a gazdaságot tartották. Szemléletes képet kapunk arról, mi a különbség a tőke és a járadék közt. (Itt megjegyezném:véleményem szerint a mai európai kapitalizmus egyik legfőbb baja az,hogy a kettő sok esetben összekeveredik,pl. állam vagy EU által nyújtott ágazati támogatások,vállalkozóvá válási támogatások fiataloknak stb.Nem magával a támogatással van baj,hanem azoknak sokszor túlzott,teljesítmény-elvárást csak olykor-olykor tartalmazó mértékével. De ez egy szubjektív vélemény,tekintsük aprócska megjegyzésnek!) Megtudjuk,hogyan emelte a kapitalizmus a világ GDP-jét,hogy ma közepesen fejlett országok egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme annyi,mint az 1960-as években a fejlett nyugati államoké volt. (Jómagam erre az 1975.évet szoktam felhozni. Akkoriban Magyarországon az egy főre jutó GDP 7500 dollár,ez ma afrikai országok szintje. A már akkor is kiugró jólétről ismert Svédország lakói pedig évi kb.23 000 dolláros GDP-vel dicsekedhettek,ez ma Thaiföld vagy az afrikai szinten kiemelkedő Botswana szintje). 1800 óta a világ GDP-je a sokszorosára nőtt. S még egy megdöbbentő adatot olvashatunk a könyvben: a világon a gyermekhalandóság 43 százalékról 4,3 százalékra,azaz egytizedére csökkent.

Megismerkedünk a közgazdaságtudomány megalapítójának,Adam Smithnek elméletével. Választ kapunk arra a kérdésre,létezik-e Láthatatlan Kéz,azaz igaz-e az,hogy a gazdaságban időlegesen előforduló anomáliákat,túlzásokat a piac jellegéből adódóan automatikusan korrigálja. Nagyon jó-és a kapitalizmus-bírálatok bírálatát előlegező szövegrész az egyenlőlenségekkel foglalkozó részfejezet. Azaz:a 19. századi munkásosztály számára igenis emelkedés volt a mai szemmel meglehetősen nyomorúságos londoni városi élet. Szerző több helyen és hosszan szól Marx munkásságáról,a magyar szakirodalomban imponáló tárgyilagossággal. De rengeteg más,az átlagpolgár mindennapi életével kapcsolatos dologról szó esik:hogyan működik a bankrendszer,miért vesznek vagy éppen nem vesznek fel hiteleket a magánszeélyek és cégek,milyen értékpapírokat ismerünk,mit csinálnak a befektetők és a brókerek a tőzsdén,milyen a valódi menedzser,beavatkozhat-e az állam a gazdaságba stb. Kertész Balázs nagyon okos,érdekes könyvvel örvendeztette meg az Olvasókat.

Különösen ajánljuk ezt a könyvet tanároknak,diákoknak,egyetemistáknak,bármilyen szakra járjon is,illetve mindenkinek. Mert a gazdaság,az bizony közös ügy. Még akkor is,ha ezt olykor nehéz tudomásulvenni. 

Libri,2022