Finszter Géza-Kőhalmi László-Végh Zsuzsanna: Egy jobb világot hátrahagyni...Tanulmányok Korinek László professzor tiszteletére

 Kitűnő és helyénvalóan tisztelgő,sok szakterületen releváns könyvvel ajándékozták meg tisztelői a 70 éves Korinek László professzort, akadémikust, sokoldalú érdeklődésű társadalomtudományi szakembert. E rövid könyvajánlóban nem tudunk a több, mint 650 oldalas könyvben szereplő minden tisztelgésre és írásra kitérni, pusztán arra van mód, hogy kifejtsük, miért is tartjuk nagyon fontosak ezt a könyvet. 
A kötet- melynek kapcsán elismeréssel kell szólnunk a Finszter-Kőhalmi-Végh szerkesztőhármas munkájáról- első részét a laudációk adják,kollégáktól, ismerősöltől, nem kisebb személyektől ,mint pl Pintér Sándor belügyminiszter, vagy jótékonysági tevékenységéről ismert Böjte Csaba atya. 
A könyv második része voltaképpen egy gyűjtemény története. Korinek professzor ugyanis igen jelentős és nagyon rendszerezett régészeti gyújteménnyel rendelkezett, melyet felajánlott a Nemzeti Múzeumnak. Ezen gyűjtemény darabjairól találunk szakértő régészektől rövid leírásokat. Akad e gyűjteményben római kori phalera csüngő, hun leletegyüttes, 11. századi bizánci típusú mellkereszt, Baranya megyében talált ereklyetartó mellkereszt,lyan stílusjegyekkel, melyek még a képrombolás előtti korból öröklődtek. De van itt 7 cm magas mellkereszt Tolna megyéből, illetve- kiemelkedő drabként említi a szakértő régész- 13.századi ún. Limoges-i korpusz. Akad egy pecsétnyomó, mely bizonyos János írnoké volt, ez- ahogy olvassuk- " példa nélküli a magyar középkori anyagban". Nem kevésbé különleges az angol címere texxtilplomba, vagy éppen a kora újkori cseréppipák. Hihetetlen gyűjtemény, nagyon keveseknek adatott meg, hogy a magyar történelem jellemző tárgyaiból efféle gyűjteménnyel rendelkezzenek. S a professzor ezt a nemzet tulajdonába ajánlotta- rendkívül nemes, nagyvonalú gesztus Tőle. 
A könyv következő egysége a pécsi egyetemen folyó Sommerkursokról szól, amikor is a kmirinológia legnagyobb egyéniségei számolnak be kutatásaik állásásról. Rendkívül sokrétű vlt a konferenciákon elhangzott előadások témája: az anonimitás problémájától kezdve a büntetés-végrehajtás időszerű kérdéséig, a nemzetközi szintű jogalkotás, a szervezett bűnözés miatt elítélt rabok helyzete, szó esik a biztonségi őrizet problémájáról- szóval, gyakorlatilag minden olyan kérdés előkerült, mely foglalkoztatja a jogászokat,büntetés-végrehajtási szakembereket. 

Legizgalmasabb volt számomra a kötet következő szerkezeti egysége, melyben kortárs jogi szakemberek írásait olvashatjuk a jogtudomány legkülönbözőbb területeiről. Mindjárt elgondolkodtam Ádám László tanulmányán ( Jogi alapértékek, erkölcsök és felelősségek). Az axiológia, azaz értéktan, általános megállapításait figyelembe kell venni a jogtudományban és jogalkotásban. Csakhogy, mint kiderül a tanulmányból, még az igényes emberek között is akad némi zavar az " érték" fogalma körül. A keresztények egy része hajlamos volt az értékekekt kizárólag a transzcendens világban keresni, míg - Ádám László megfogalmazása szerint- a hiteles katolikus teológia- elismeri számtalan evikági érték létezését. Szerintem- bocsásson meg a Szerző recenzensnek- itt egy kicsit szűkítő a megfogalmazás, mert eviági pozitív értékek meglétét a "hiteles" (és itt felhetetjük a kérdést: mitől hiteles egy teológia?) protestáns teológia is elismeri. Sőt, a világiak, ateisták is rendelkeznek nagyon komoly pozitív értékekkel. Ennyiben tehát pontosítanám Ádám László fejtegetését. Az viszont nagyon jó, hogy Szerző megkülönbözteti az egyén eseti értékítéletét a személyes értékszemlélet között. Pontosan ez a különbség adja egyes jogeseteknél a megítélés nehézségét. Szót ejt Ádám László a posztmodernitásról is, kiemeli, hogy egyes folyamatok fejlettségi szinttől függetlenül globalizálódnak ( recenzens szerint ez még jó is lehet), ugyanakkor tömegesednek is, amely magában hordoz egy veszélyt, amit Ádám lászló úgy fogalmaz meg: " a tömeghangulat kiszámíthatatlansága". 

Sajnos, minden tanulmányt nem áll módunkban ismertetni, -ajánlanám Sárik Eszter: Az ifjúság édes madara című írását, mely fiatalok anyagi, szelelmi és erkölcsi értékeit, prioritásait méri fel. Meglepő eredményekkel. 

És tiszta szívből ajánlom ezt a könyvet minden történésznek, jogásznak, társadalomtudománnyal foglalkozó szakembernek.

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, é.n.